Németh János: Gyökerek. Gondolatok családról, mesterségről, művészetről (Zalaegerszeg, 2002)

Kibonatkozás – művek és utazások - Számvetés

mesének bemutatására. Szerettem volna együtt látni, mit tettem jól és mit rosszul. Hogy él együtt a sok forma, egységes-e a hang, hiszen a munkák között néha 30-35 év a távolság. Százötven tárgy képvi­selte eddigi munkámat, murális megbízások tervei, kútszobrok, figu­rák, domborművek és edények. Az alsó nagy teremben és a galérián. Izgalom, nyugtalanság és feszültség lett úrrá rajtam, amíg el nem ren­deződött a kiállítás anyaga az amúgy szép, de bonyolult, nagy térben. Megnyugtatott a látvány egysége. Az emeleti galéria egyik sarokter­mében az első darabjaimat állítottam ki, 1959-ből a Háry János bor­pincecégér és a vörös Kakas a kiindulópontot jelentette. Innen indult minden, és folyamatosan egyszerűsödött az általam alkalmazott szín és formavilág is. Az agyagszobrok égetett sziéna, umbra és fekete agyagmázakkal készültek, visszatörölve a plasztika kimagasló pont­jait, az égetett agyag okker színe adja a világos színeket, és hang­súlyozza, rajzolja a felületet. A szobrok, domborművek nem tarkák, színesek. Ezért is hagytam el a nagy színskálát, mert nem segítenék a szobrot formailag, csak gyengítenék. Legalábbis azokat, amiket most készítek. A korsóim, edényeim a matt zöldek és barnák tónusaival gazdagok. A fekete redukciót is jól tudtam hasznosítani egyes tár­gyaknál, a csillogó fémfényű, redukciós, ún. raku mázakat azonban nem. Nem illenek munkáimhoz, így kísérleteknél többet nem is fog­lalkoztam velük. Az említett technikával készült kerámiák így is vál­tozatossá tették a kiállítást. A hatvanadik évemet elhagytam. A megnyitóra eljöttek barátaim, földijeim, vidékről is, az egykori zsinagóga nagy belső terében alig volt hely. Takáts Gyula 98 költő meleg hangú szavakkal méltatta mun­kámat. Bánffy György" prózája, Chak István 100 verse után Kostyál László, 101 a Göcseji Múzeum művészettörténésze mondott köszön­tőt. Meghatóan szép kórusmuzsikával kedveskedett a zalaegerszegi vegyes kar. Nem bírtam meghatottság nélkül. Egy könnycsepp, kettő, kicsordult. Jöttek, jöttek sorban: Isten éltessen János! Aztán a meg­lepetés, a nagy torta hatvan szál gyertyával. Nem tudom leírni azt az érzést. Köszönöm atyámfiai, egerszegiek. Érdemes élni, dolgozni, szeretni a zalai dombokat. így adott nekem ez a kiállítás erőt a továb­biakra, talán egész életemre. 1994-ben, az emlékezetes és megható kiállítás, köszöntők után Zalaegerszeg díszpolgárává választottak. Az ünnepségen egész csalá­dom részt vett, Tímeáék is hazautaztak Svájcból. Az ünnepi ülésen 64. Kaszás férfi alakja a Keresztury­ház domborművéről, 1983 98 Takáts Gyula (1911-) költő, író, műfordító. 1934-ben a pécsi egyete­men szerzett diplomát és bölcsész­doktorátust. Középiskolai tanár, majd 1949-1971 között a kaposvári múzeum, illetve a Somogy Megyei Múzeum­igazgatóság igazgatója. Vízitükör kötete Egry József rajzaival jelent meg 1955-ben. 99 Bánffy György, (1927-) színművész, 1950 1954-ben a Színház és Film­művészeti főiskolán szerzett diplomát. Hosszabb ideig a József Attila Színház és a Nemzeti Színház művésze. 1985­1995 között országgyűlési képviselő. Többek között 1965-ben Jászai Mari­díjat, 1971-ben Érdemes Művész díjat kapott. 100 Chak István zalaegerszegi költő. Versei, önvallomása olvasható: Eger­szegi füzetek 2. Zalaegerszeg 1985. 65-87. im Kostyál László (1962-) régész, mű­vészettörténész. 1985-től a Göcseji Mú­zeum művészettörténésze, 1992-től a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága igazgatóhelyettese. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom