Weitschawar. Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében (Zalaegerszeg, 2002)

Pálffy Géza: A Bajcsavárig vezető út. A stájer rendek részvétele a Dél-Dunántúl határvédelmében a 16. században

18 PÁLFFY GÉZA nyári keresztény hadjárat visszafoglalta Babócsát, Vízvár továbbra is a Muraköz és Stájerország előretolt bástyája maradt. RENDSZERESEBBÉ VÁLÓ ANYAGI-KATONAI TÁMOGATÁS (1556-1578) Stájer fizetésű várvonal Szigetvár hátországában Miután Tojgun budai pasa 1555 szeptemberében elfoglalta Kapós(új )vár, Kaposmérő, Korotna, Nagybajom és Babócsa várait, az országrész kulcsa, Szigetvár csaknem teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került. Joggal írták a Kaposvár és Kanizsa között fekvő Szenyér várának katonái a török hadjárat után (1555. október 6-án) Nádasdy Tamás nádornak, hogy „az Úristennek ostora miatt nagy romlás történik itten Somogyban az keresztényeken. " A nádor nem is késlekedett újabb és újabb folyamodványokban sürgetni a stájer és az alsó-ausztriai rendek segítségét, valamint a helyi erők egyesítését. Kérelmeinek végül igazi nyomatékot az új budai beglerbég, Hadim Ali pasa hadjárata adott, aki 1556 júniusában Szigetvár ostromával kísérelte meg befejezni a Balatontól délre fekvő Somogy megyei területek megszállását. A törökök haditerve ezúttal szerencsére nem vált valóra. A még időben észlelő bécsi hadvezetés Alsó-Ausztriából, Stájerországból, Krajnából, Karintiából, Morvaországból, a Dunántúlról és Szlavóniából számottevő haderőt toborzott, amely Nádasdy nádor vezetése alatt előbb július közepén Babócsa visszavételével elvonta az ostromlókat Szigetvár alól, majd a Rinya folyó melletti több napos csatározásban visszaszorította azokat. Sőt augusztusban, az időközben megérkező Ferdinánd tiroli főherceg csapataival egyesülve, a királyi hadak további kisebb sikereket értek el: visszavették, majd lerombolták Korotna és Kaposvár várait. Néhány végvár (Drégely és Eger) hősies helytállásától eltekintve, 1526 óta ez volt a keresztény erők első komolyabb sikere az oszmánokkal szemben. A következő esztendőben ezért jelentetett meg az eseményekről önálló haditérképet Wolfgang Lazius császári történetíró a neves német bankárcsalád egyik tagja, Ulrich Fugger számára. Az 1556 nyári hadakozás a Dél-Dunántúl és Stájerország katonai kapcsolataiban alapvető fordulatot hozott. Az expedícióban több ezer stájer, krajnai és karintiai katona vett részt, nevezetesen a három tartomány főkapitánya, Hans Lenkovich, valamint Andreas Rindscheid, Johann Christoph Schratt, Wilhelm Graßwein, Ruprecht Welzer, Erasmus Stadler nehézlovas- és Nikolaus Polweiler gyalogoskapitány vezetése alatt. Ezek a Stájerországban megbecsült és befolyásos tisztek ekkor testközelből ismerhették meg a Somogy megyében húzódó várláncolat nehéz helyzetét, s