Weitschawar. Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében (Zalaegerszeg, 2002)

Bartosiewicz László: A török kori Bajcsavár állatai

BAJCSAVAR ALLATAI 99 A viszonylag nagytömegű sertéshúsfogyasztás egyértelműen nyugati jelenség, amely egybeesik avval a történeti ténnyel, hogy a vár nem volt török kézen. A teve megjelenése leletanyagunkban csaknem véletlennek tekinthető, mégis fontos bizonyítéka az Oszmán Birodalom végein is érzékelhető keleti hatásnak. Ez a különleges lelet elsősorban az ismert írásos források tárgyi bizonyítékaként fontos. A nagytömegű, változatos méretű szarvasmarhacsont önmagában nem értelmezhető török hatásként, de a szélesebb történelmi képbe pontosan illeszkedik. Az élőállat-kivitel és a katonai tömegélelmezés egyaránt a napi politikai helyzettel változhatott, mégis fontos része volt a végvári életnek. Rövid, de mozgalmas fennállása alatt a bajcsai vár lakóinak húsfogyasztása révén is árulkodik a korabeli természeti környezetről és gazdasági viszonyokról. A lelőhely és az ásatás körülményeinek ismertetéséért Kovács Gyöngyinek tartozom köszönettel. JEGYZETEK 1. A Magyarországon őshonos fajtaként számon tartott, zsírhasznú mangalica kialakulásában az Oszmán Birodalom szerbiai részén űzött nagyarányú sertéstartás meghatározó szerepet játszott az Újkor hajnalán. A csaknem szőrtelen, zömök termetű házisertések az utóbbi kétszáz év tenyésztői fáradozásának eredményei. 2. A tevekanca vemhességi ideje átlagosan 400 nap, így az ellesek között legalább két év telik el. A lassú utánpótlás az állat egyedi értékét növeli. 3. Hasonló környezetre utal a közeli Kerka-patak völgyében a szlovéniai Hódos falu neve is. 4. Érdekesség, hogy a katonai környezetben fényűzésnek tűnő citromot - természetesen a hódtól függetlenül - a bajcsai vár ellátmányának jegyzékében is említik. FONTOSABB IRODALOM ÁGOSTON G., Az oszmán tüzérség és a magyarországi várharcok egy kiadatlan 17. századi török krónika alapján. In: Magyar és török végvárak, 1663-1684. Szerk.: Bodó S.-Szabó J. Eger 1985, 173-183. (Studia Agriensia 5.) BARTOSIEWICZ L., A magyar szürke marha históriája. Természet Világa 124:2 (1993) 54-57. BARTOSIEWICZ, L., Cattle trade across the Danube at Vác, Hungary. Anthropo-zoologica 21 (1995) 189-196. BARTOSIEWICZ L., Közép- és török kori állatmaradványok Segesdről. Somogyi Múzeumok Közleményei 12 (1996) 183-222. BARTOSIEWICZ, L., Camels in Antiquity: The Hungarian connection. Antiquity 70/268 (1996) 447-453. BARTOSIEWICZ L., Állattartás és környezet a török-kori Kárpát-medencében. In: A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására. Szerk.: Füleky Gy. Budapest-Gödöllő 2000, 62-70.