Utcák, terek, emberek. Zalaegerszeg régi képeken (Zalaegerszeg, 2001)

39. Képeslap dr. Ferenczy Sándor gyűjteményéből Az épületet tervezte és munkálatait felügyelte Schádl János építész, a keszthelyi gazdasági akadémia tanára, aki a századforduló tájékán több megbízást is kapott városunkban. A tekintélyes épület pár évtized múltán szűknek bizonyult, 1939-ben új pénzügyi palota épült, a mai megyeháza. 40. Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum A zalaegerszegi iparosok dalköre 1908-ban alakult meg Polgári daloskör néven. Karmestere Kurucz János pénzügyi tisztviselő és zeneszerző volt, elnöke Wapper Ignác kőfaragó, alelnöke Tosch Károly, az Arany Bárány Szálloda akkori bérlője. 1910-ben karnagya Sándor Zsigmond. A fotóhoz kapcsolódó emlékezet három férfiú nevét őrizte meg: a hátsó sorban jobbról az első Mike Jenő szobafestő, a harmadik D. Horváth Imre vaskereskedő, a harmadik sorban balról Garai Lipót kereskedő. 41. Saly Viktomé felvétele, Göcseji Múzeum 42. Képeslap Kisgyörgy Erzsébet gyűjteményéből Az épületet Herczeg Zsigmond és Baumgartner Sándor miniszteri műépítészek terve szerint Morandini Tamás építész és Gráner Géza vállalkozó építette. A munkálatokat 1896 tavaszán kezdték meg, s egy évre rá fejezték be. így méltó épületbe került az 1895/96-os tanévben indult, s hamarosan a város egyik szellemi központjává váló gimnázium. 43. Ismeretlen fényképező, Zala Megyei Levéltár Jobb szélen szivarral kezében Borbély György (1860-1930) magyar-latin szakos, Erdélyből idekerült tanár. Fiatalon híres sportember - atléta, távgyalogló és kerékpáros volt. A századelőn lapot szerkesztett Magyar Paizs címmel, jelentős szerepet játszva a városka kulturális életében. 44. Saly Viktor felvétele, Göcseji Múzeum Pais Dezső nyelvész (1886-1973) a nyelvtudomány minden ágát művelte, legszívesebben mégis a szószármaztatással, szótörténettel foglalkozott. Ezernél több szakközleményt jelentetett meg hosszú élete során. Egyetemi tanár, akadémikus. 1964-ben Zalaegerszeg város díszpolgárának választotta. Mező Ferenc (1885-1961) latin-görög szakon végzett a budapesti tudományegyetemen. Tanári munkája mellett sporttörténettel foglalkozott. 1928-ban az amszterdami olimpián „Az olimpiai játékok története" című művét aranyéremmel jutalmazták. 45. Képeslap dr. Ferenczy Sándor gyűjteményéből Az állami polgári leányiskola elődje az 1875-ben alapított felső leányiskola volt. Két osztálya működött a polgári fiúiskola épületében, vezetője Udvardy Ignác. 1888-ban négy osztályú polgári lett, ekkor a Tompa u. 4. számú házba költözött, majd 1907-ben az új épületbe, melyet szintén a helyi építész, Morandini Tamás építési vállalkozó épített. 46. Vajda D. felvétele, Göcseji Múzeum A középütt ülő három pedagógus balról: Tantó Pálné, Beniczky Jolán valamint az iskola igazgatója, Grész Irma. Az igazgatónő 40 éven át tanított az iskolában, 1915-től 1942-ig pedig az intézmény élén állott. 47. Képeslap, Göcseji Múzeum Városunkban 1874-ben nyílt meg a polgári fiúiskola első osztálya az elemi iskola egyik tantermében. 1875-ben épült fel az iskola saját otthona. 1882-ben hozták létre a polgári iskola kereskedelmi tanfolyamát, melyből 1884-ben alsóbbfokú kereskedelmi, majd középfokú, az 1886-87-es tanévtől három évfolyamos felsőkereskedelmi iskola fejlődött. A gimnázium létrejöttekor a polgári fiúiskola megszűnt (1923-ban indult ismét), így épülete a Dunántúl egyik legjobban felszerelt kereskedelmi iskolájáé lett. 1890-ben új központi, elemi iskolát építtetett a város a kereskedelmi mögötti szűk telken. Az emeletes épület terveinek elkészítésével Schadl Jánost bízták meg. 48. Ismeretlen fényképész felvétele, Göcseji Múzeum A harmadik sorban balszélen, az ablak alatt álló kislány Farkas Lujza. 49. Saly Viktor felvétele, Göcseji Múzeum Udvardy Ignác (1848-1920) 1872-tól a polgári, majd annak megszűnte után a kereskedelmi iskola igazgatója. Iskolájában a tanári könyvtár őre, az ifjúsági segítő-egyesület elnöke is volt. Számos társadalmi tisztséget viselt, többek között városi képviselő, megyei törvényhatósági bizottsági tag, iskolaszéki titkár. 1882-től szerkesztette s kiadta a Zalamegye című hetilapot. 1905 januárjában ment nyugdíjba. 50. Ismeretlen fényképész, Göcseji Múzeum 51. Antal Béla felvétele, Göcseji Múzeum Az épületet 1903-1904-ben Stem József budapesti műépítész tervei szerint zalaegerszegi mesteremberek építették Morandini Tamás irányításával. (Ma Városi Hangverseny- és Kiállftóterem) 52. Képeslap, Országos Széchényi Könyvtár 1900-ban a városnak 9782 lakója volt, ebből római katolikus 8114, izraelita 1333, evangélikus 191, református 125, egyéb vallású 18. 53- Antal Béla felvétele, Göcseji Múzeum Morandini Tamás (1869-1921) Olaszországban született. Építészmérnöki diplomát Zürichben szerzett. Rokonsága révén került Nagykanizsára, majd Zalaegerszegre, ahol a századforduló tájékán több építkezést vezetett. A felvétel egy nagyobb munka, talán a városháza átalakítása után készülhetett. 54. Ismeretlen fényképész, Göcseji Múzeum Városunkban a századfordulón az építőiparban 208 munkás dolgozott. 1903-ban megalakították szakegyletüket. így már szervezetten léphettek fel érdekeik védelmében. Több sztrájkot is szerveztek. 1904-ben 10 és fél óra munkaidőt, három koronánál valamivel több napibért, de legkevesebb három koronát, valamint tiszta ivóedényt követeltek. A Magyar Paizs így számolt be az eredményről: „A kőművesek sztrájkja megszűnt, ... mégpedig kívánságaik teljesítésével. ...Elismerés illeti ezért az építőket és vállalkozókat s elsősorban Morandinit a humánus gondolkodásáért, aki vezet és hangot ad az építők között. Szerintünk lehetett is teljesíteni a munkások kívánságát, hiszen méltányos és rendes mederben mozgott óhajtásuk. Most már vígan folyik a munka. Csak az a kár, hogy kevés az építkezés." 55. Képeslap, Országos Széchényi Könyvtár A teret 1903-ban Széchenyi Istvánról nevezték el, ám még később is használták régi nevét, amit 1888-ban kapott a tér nyugati oldalán lévő vármegyeházáról. A képen balról dr. Obersohn Mór háza, aki város egyik jómódú ügyvédje és városi képviselője volt. Az 1899-ben épült ház földszintjén üzletek voltak, az egyik ekkor éppen a Singer cég termékeit árulta. 56. Képeslap Kisgyörgy Erzsébet gyűjteményéből Zalamegyei Központi Takarékpénztárat 1893-ban alapította Dr. Czinder István és Varga Vilmos. Reprezentatív épületének földszintjén áruház nyílt. Vele szemben egy régebbi épületben volt ekkor a szintén 1893-ban alapított Zalavármegyei Takarékpénztár. 98