Utcák, terek, emberek. Zalaegerszeg régi képeken (Zalaegerszeg, 2001)
19. Képeslap dr. Ferenczy Sándor gyűjteményéből A város vezetői a század vége felé szükségesnek tartották, hogy egy reprezentatív szálloda épüljön azon a telken, amelyen már a 18. században is vendéglő működött Arany Bárány néven. Pályázatot írtak ki 1893-ban, 1894 decemberében meg is nyílt a szálloda dfszes nagyteremmel, ahol rendszeresen színházi előadásokat, jótékonysági esteket, bálokat tartottak. A bérbeadási hirdetés szerint az alábbi helységekből állott: A) Pince helyiségek. B) Földszint: kávéház, étterem, polgári étkező, nyári étkezde és az ezekhez szükséges mellékhelyiségek, ezen kívül amerikai jégverem, istálló helyiségek (40 lőállással) és kocsiszín. C) Első emelet: öt udvari és három utcai vendégszoba, helységek a kaszinó céljára, egy díszterem karzat- és páholyokkal és mellékhelyiségekkel. A díszterem a második emelet magasságáig nyúlik és központi fűtésre van berendezve. D) Második emelet: öt udvari, tizenegy utcai vendégszoba, a vendéglős lakása, utcai mellékhelyiségek. 20. Antal Béla felvétele, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára Kovács Károly (1839-1904) ügyvéd 1885-ben lett a rendezett tanácsú város polgármestere, majd tíz évig állt a város élén. Óriási építkezésekbe kezdett (pénzügyi palota, új városháza, Arany Bárány, gimnázium, óvoda, laktanya, téglaégető kemence), de nem számolt a város teherbíró képességével, így óriási adósságokat halmozott fel, évtizedek múlva is érezhető következményekkel. Városépítő és fejlesztő tevékenysége mégis kiemelkedő történelmi személyiséggé teszi. Emlékköve a kőfaragó Wapper Ignác alkotása, mellyel a Soproni Iparkamara 1904-es kiállításán aranyérmet nyert. Ma a Kovács Károly téren áll. 21. Képeslap dr. Ferenczy Sándor gyűjteményéből A Szentháromság szobrot Zitterbarth József keszthelyi kőfaragó készítette 1810-ben. 22. Képeslap, Göcseji Múzeum A műemlék templomot 1750 és 60 között építtette Padányi Bíró Márton veszprémi püspök. Építésze valószínűleg saját építőmestere volt, kinek nevét nem ismerjük. Freskóit már utóda, Koller Ignác rendelte meg 1769-ben Johann Ignaz Cimbaltól. 23- Antal Béla felvétele, Göcseji Múzeum 24. Képeslap, Országos Széchényi Könyvtár 25. Képeslap dr. Ferenczy Sándor gyűjteményéből A székház tervezője Schadl János építész, a keszthelyi gazdasági akadémia tanára volt. Az épület mellett jobbról a Batthyány utca, balról a Várkör látható a Törvényszék új szárnyával. 26-27. Strelisky Lipót felvétele, Bartha Éva tulajdona 28. Antal Béla felvétele, Bartha Éva tulajdona 29. Képeslap, Göcseji Múzeum Kummer Gyula 1882-től hirdette kávéháza megnyitását. Előtte már a család birtokában volt egy 1849-ben nyitott cukrászda. A földszintes épületet emelettel bővítették, 1896-ban már itt bérelt helyiséget az akkor alakult zalaegerszegi társaskör. 1912-ben a kávéházban megnyílt a város második mozija. A tulajdonos „nagy gonddal szerelte föl. A képei... kitűnő tiszták, a szemet nem rontja, és pompás történeteket ad elő." Az első mozit a Franck és Ganz gyár működtette a régi izraelita imaházban Edison Mozgó néven. Időnként a Korona Szálló nagytermében is tartottak előadásokat. Az első mozielőadás az Arany Bárány nagytermében volt 1903-ban. 30. Képeslap, Göcseji Múzeum A volt megyeháza előtti tér alatt rejtezik a török kori vár árka. Egykor Várkertnek, Piactérnek is nevezték. Valamikor itt tartották a megyegyűléseket, itt hangzott el Deák Ferenc híres beszéde a közteherviselésről. Halála után három évvel elsőként Zala vármegye állított szobrot Deák Ferenc emlékére. Az elkészítéséhez szükséges tizennégyezer forint nagy részét közadakozásból teremtették elő. Vay Miklós (1828-1886), a bécsi akadémián tanult, s később is inkább Bécsben élő szobrász kapta a megbízást. A bronzszobrot Bécsben öntötték, talapzata mauthauseni gránitból készült. A város szép parkot telepített a szobor köré, s a teret 1888-ban Deák Ferencről nevezték el. 31. Képeslap, Göcseji Múzeum A törvényszék keleti szárnyát 1892-ben építették a helyi építészek, Morandini Román és Tamás Wagner Gyula tervei szerint, aki korának kedvelt, a történeti stílusok formai rendjét jól ismerő építésze volt. 32. Képeslap részlete Kisgyörgy Erzsébet gyűjteményéből Schütz Sándor 1865-ben, még a takács céh tagjaként alapította műhelyét, amiből kinőtt a későbbi, a helyi viszonyok között tekintélyes szövő és kékfestő gyár és a rangos üzlet. Az 1899-ben épült, eklektikus stílusú, utcai épület a 2. világháború idején megsérült, homlokzatát nem állították vissza eredeti formájában. Ma vasáruház működik benne. 33. Képeslap dr. Ferenczy Sándor gyűjteményéből 34. Képeslap, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Hirdetés a Zalamegye című hetilapban 1894-ben: „Zala-Egerszegen a Körmendi utcában a „Központi Kávéház"amat megnyitottam s azt a legnagyobb kényelemnek megfelelőleg berendeztem s fő törekvésem lesz a nagyérdemű közönség megelégedését kiérdemelni Grünwald Mór kávés." 35. Képeslap Gyökér István gyűjteményéből A kép jobb sarkában Neubrunn Ignác könyv- és papírkereskedő üzlete, aki e képeslap kiadója is volt. Az épület mellett nyílt a Csány László (ma Mártírok) utca. A sarkán álló hajdan földszintes házat a század elején alakíttatta emeletessé Keresztury József ügyvéd Morandini Tamás építésszel. Két házzal odébb a Wlassics (ma Ady Endre) utca. 36. Képeslap Kisgyörgy Erzsébet gyűjteményéből A Korona, akkor még Zöldfa Szálloda a 19- század második felében épült. Ebben a romantikus stílusú épületben bérelt helyiséget egy ideig az 1840-43 között alakult zalaegerszegi kaszinó, majd a társaskör. 37. Képeslap, Göcseji Múzeum Ifj. Horváth Jenő 1899- szeptemberében nyitott „egy norinbergi, rövid-, és díszmú-árú üzletet" a Korona Szálloda melletti házban. 38. Képeslap dr. Ferenczy Sándor gyűjteményéből 97
