Utcák, terek, emberek. Zalaegerszeg régi képeken (Zalaegerszeg, 2001)
121. Ismeretlen fényképész, Göcseji Múzeum A kápolna egyike a város kevés barokk műemlékeinek. A szabó és a szűrszabó céh építtette tagjai számára. Körülötte a város egyik legrégibb temetője van, néhány 18-19- századi sírkővel, s a város történelmében jelentős szerepet játszó családok nyughelyével. Eredeti hagymakupoláját 1942-ben rekonstruálták. 122. Serényi Árpád felvétele, Göcseji Múzeum A városunkban fennmaradt sajátos népszokás ötvözi a középkori, tavaszi határjárást, és a török korban egy ellenséges csapat feletti győzelem megünneplését. A húsvéti határjárás szokása, ünnepi, vallásos jellege a múlt század második felében volt a legerőteljesebb. Gönczi Ferenc néprajzkutató század eleji leírása szerint a határjárók nagyszombat este a feltámadási körmenet után a városháza előtt, a kapitány (rendszerint egy öreg pásztor) körül gyülekeztek nagy zaj, dobolás és sípolás mellett. Vállukon puska, kalapjukon puszpáng. Éjfélkor bevonultak a templomba, előhozták régi, állítólag töröktől elvett zászlójukat, majd ima és áldás után kivonultak az egykori csata helyére, a Kálváriához. Ott a vezér elbeszélte a határjárás eredetét, a csapat vezényszóra lőtt. Ezután sípolás és lövöldözés közben a szőlőhegyekbe vonulnak. Reggel felé jöttek csak vissza a városba. Mindössze egy apró versike és dallama maradt fenn, melyet menet közben énekeltek és sípoltak: Sánc regiment, Sánta kapitány, Félre török magyar elől, Jön a vicispán. A szokást az 1930-as években újra felelevenítették, eredeti formájában ma már csak emlékezetünkben él. 123. Képeslap, Göcseji Múzeum Pehm József nevéhez fűződik a dr. Kotsis Iván műegyetemi tanár tervezte ferences templom és rendház felépítése is. A 2300 hívő befogadására alkalmas épületet IV. Károly király emléktemplomnak nevezték. Avatására 1927. szeptember 15-én került sor. 124. Serényi Árpád felvétele, Deák Ferenc Megyei Könyvtár A templom szentelésének emlékére Serényi Árpád fényképész „Zalaegerszeg r.t. város 1927." címmel albumot készített, amelyből egy példányt elküldtek Zita királynénak, megemlékezésül azért, mert a templom szószéke, Kraft István budapesti faszobrász- mester alkotása, a királyné ajándékaként került Zalaegerszegre. Az album megörökíti a város jelentős épületeit és az építkezés támogatóit, köztük a Templomépítő bizottságot. Állnak: Luif József vármegyei irodatiszt, Gerencsér István állami pénztári tanácsos, Dr. Hollós Ferenc ügyvéd, Moldoványi Béla műszaki főtanácsos, Vidóczy Pál pénzügyi számvevőségi főnök, Fangler Béla vármegyei nemzetgyűlési képviselő, Dr. Fater Endre h. pénzügyi igazgató. Ülnek: Fangler Gyula, a kereskedelmi kör elnöke, Wassermann Frigyes műszaki tanácsos, Rauschenberger János, Mérő Géza helyettes pénzügyi igazgatók, Pehm József apátplébános, Vörös György pénzügyi főszámtanácsos, Jády Károly ipartestületi elnök, Vizsy György kisbirtokos. 125- Serényi Árpád felvétele, Deák Ferenc Megyei Könyvtár 126. Serényi Árpád felvétele, Deák Ferenc Megyei Könyvtár Az első ferences atyák 1926 novemberében költöztek be a kolostorba, élükön P. Deák Szulpic gvárdiánnal. 127. Serényi Árpád felvétele, Deák Ferenc Megyei Könyvtár Czobor Mátyás (1875-1957) jogi akadémiát végzett Pécsett. 1899-ben került Egerszegre, majd 18 évig állott Zala megye szolgálatában. Árvaszéki ülnök, később vármegyei aljegyző. 1918 és 1936 között volt Zalaegerszeg polgármestere, a város fejlesztésének irányítója, számos egyesület elnöke, díszelnöke. 128. Képeslap, Göcseji Múzeum A Zala holtágát feltöltve nyerte a város azt a teret, ahová a hősök emlékoszlopát állították, amelyik az első világháború 126 egerszegi hősi halottjának emlékére készült. Az oszlop eredetileg a 6. honvéd huszárezred laktanyájánál, a régi sörház udvarán állott. A legénység készíttette Siposs Dezső kőfaragóval az ezred elesett hőseinek emlékére még a háború alatt. Amint az elesettekről hírek érkeztek, nevüket az oszlopra vésték. Új helyén 1922. augusztus 20-án avatták fel. 129. Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum 130. Serényi Árpád felvétele, dr. Ferenczy Sándor gyűjteménye A temetőbe az egerszegi első világháborús fogolytábor lakói kerültek. Legnagyobb részük olasz, kevesebb orosz, szerb és román, s néhány, a táborban szolgálatot teljesítő magyar katona. A számozott műkőkeresztek alatt olasz, a sisakos emlékkövek alatt a többi nemzet katonái nyugszanak. 1927-ben a város parkosíttatta a kegyeleti emlékhelyet. Horváth István cementárú és műkőgyáros készítette a sírkereszteket és a 250 métermázsa súlyú obeliszket. 131. Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum. Az ország egyik legnagyobb fogolytábora gazdasági hasznot jelentett a városnak. Az egyik jelentős építési vállalkozó, a Fuchs és Grósz cég építette. A Tanácsköztársaság után internálótábor. 1924-ben megszüntették, egy évvel később szanatóriummá alakították. 132. Képeslap dr. Ferenczy Sándor gyűjteményéből 1925-ben nyílt meg a szanatórium a fogolytábor épületanyagának felhasználásával, Stoppe Kálmán építész tervei szerint. A Vass József közjóléti miniszterről elnevezett intézmény fontos szerepet játszott a tüdővész elleni küzdelemben. Barátságos kórtermei és szép környezetben lévő napfényes fekvőcsarnokai 220 beteget tudtak befogadni. 133. Képeslap, Göcseji Múzeum A modern berendezésű épületet Árvay István budapesti műépítész tervezte, a Fuchs és Grósz cég emelte. 134. Serényi Árpád felvétele, Göcseji Múzeum Az épületet Halászy Jenő budapesti építész tervezte. A két sarkát díszítő - a földművességet, a kézműipart, a bányászatot és az állattenyésztést - ábrázoló négy dombormű, valamint a bejárat előtt őrködő sarlós férfi, és kezében kaptárt tartó nő hatalmas figurája Ohmann Béla és Reményi József budapesti szobrászok tervei nyomán Nordio Nazareno szobrász-kőfaragó műhelyében készültek. (Ma a megyei önkormányzat székháza) 135. Képeslap Kisgyörgy Erzsébet gyűjteményéből A Zalaegerszegi Önkéntes Tűzoltóegyesület 1874-ben alakult meg 45 taggal, tűzoltószertár csak 1896-ban létesült. A hivatásos tűzoltók számára épült az új, modern laktanya. 136. Serényi Árpád felvétele, Göcseji Múzeum 137. Imeretlen fényképező, Göcseji Múzeum Az Alsó utca a mai Kovács Károly tér helyén volt sok apró, földszintes házzal. 138. Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum 102
