Josip Vidovic: A Šenkovec-i pálos kolostor. A pálos kolostor régészeti kutatása (Csáktornya, 2001)

A kutatóárkot keleti oldalán, annak teljes hosszában kiszélesítettük; a rábontás célja a Zrínyi-mauzóleum alapfalainak követése volt. A hatszög alaprajzú építmény észak-keleti és dél-keleti alapfalai egyenlő hosszúságúak; a falszakaszok hossza hat méter, szélessége 1,5 m. Az alapfalak külső falborítására nagyméretű faragott köveket használtak, míg a belső falborítás meszes habarcsban rögzített téglákból, kődarabokból áll. Az épület alapfalait két méter mélységig követtük.'

7 A falak felső része téglából készült, a téglák egyes szakaszokon megmaradtak. A kutatóárokban 1,2 m-l,4 m mélységnél bolygatott sírokat találtunk. A bolygatás a mauzóleum építése során történt, jóllehet szinte mindenütt megfigyelhető, hogy a mauzóleum építésekor arra törekedtek, hogy a lehető legnagyobb mértékben megőrizzék a sírokat.

18 A szentély déli oldalán, az alapfalak szintjén feltehetően gótikus támpillért tártunk fel. A nyugati támpillér mellett gyermek kőláda sírját tártuk fel; a sírt egyszerű kőlappal fedték le.

19 A kutatás folytatásaként a templomhajó alapfalát követjük, valamint a mauzóleum északi szárát, amely a templomhajó falaira támaszkodott.

20 E szár hossza hat méter, és félkör alakú támpillér zárta le. Amennyire a terepviszonyok ezt lehetővé tették, feltártuk a mauzóleum és a templomhajó kapcsolódását, a mauzóleum alapfalának belső oldalán is.

21 A templomhajó faragott kövekből rakott alapzatának szélessége egy méter. A kutatóárkot a feltárásokat követően részben visszatemettük a kitermelt földdel. Az előre megállapodott különleges feltételeknek megfelelően kialakítottunk Régészeti szonda a meglévő szentély déli oldalán, 1991.