Josip Vidovic: A Šenkovec-i pálos kolostor. A pálos kolostor régészeti kutatása (Csáktornya, 2001)

(1372-1382) kis ezüstpénze került elő.

6 A kijelölt kutatóárok következő öt méterén nem találtunk régészeti objektumot. Az ötméteres szakaszt követően a temető intenzívvé vált: az építmény alapjáig sűrűn jelentkeztek a sírok. Az e szakaszon feltárt hét sír öt sírgödörben található: mélységük átlag 1,50-1,70 m. A sírok mellékletei viseleti tárgyak voltak.

7 Az épület elsőként meglelt alapfala 0,80 m széles, mélysége 0,81 m; a beásástól a fal másfél méternyire található. Az alap közvetlen közelében egy nagyméretű malomkő került elő: átmérője egy méter, közepén négyzet alakú vájattal. A faltól két méterre boltíves, téglarakású, 0,80 m széles és 0,65 m belmagasságú csatorna került elő. Az 1. számú ásatási alaprajzon a csatorna M=l:10 méretben látható. A következő téglafal alapja az előzőtől északra, 2,5 m-re található: 1 m széles, és mindössze 0,22 mélységű. A telekhatárig még három különböző méretű és vastagságú falat találtunk - mint ez az ásatási alaprajzon jól kivehető?, ám ezen a szakaszon nem találtunk sírokat. A csatornahálózat nyomvonalának kutatóárka az Ilona-i út teljes hosszában futott végig, egészen a közeli patakig, de sem építészeti emlékeket, sem csontvázas sírokat nem találtunk. A legszélső telek közvetlen közelében egy nagy mészégető gödör található, amely a kolostor épületegyüttesének területére esik. A csatornavezeték lefektetése - mint a kivitelezési dokumentációs tervekből is kitűnik: több helyen meghaladta a négy méter mélységet - indokolttá tette, hogy a sírokban talált emberi csontokat és a mellékleteket kiemeljük, és a leleteket a múzeumba szállítsuk. Az épületalapokat teljes mértékben megőriztük, majd a kutatóárkot a kitermelt földdel visszatemettük. SENKOVEC, 1991. A Muraközi Múzeum a Zágrábi Regionális Műemlékvédelmi Intézettel együttműködve elhatározta, hogy a Senkovec - Szent Ilona lelőhelyet módszeresen feltárja, majd a felszínre került építészeti maradványokat a nagyközönségnek régészeti parkként mutatja be, a leletek értéke, az építmények megőrzöttségének mértéke és műemléki jelentőségének függvényében. Ennek megfelelően hosszú távú kutatási stratégiai terv készült, finanszírozási alapjainak megteremtéséhez a megye illetékes szerveit kértük fel. A régészeti feltárásokra vonatkozó törvények értelmében 1991. május 9-én az 532-10-1/14-91-02. számú iratban ásatási engedélyt kértünk a Műemlékvédelmi Felügyelőségtől és a minisztériumtól. Petric Ksenija mérnökkel és Marija Smaljcelj régésszel történt szóbeli egyeztetés alapján sikerült megállapítani a prioritásokat, illetve a különleges kutatási feltételeket, amelyek alapján a Zágrábi Regionális Műemlékvédelmi Intézet 1991. június 10-én, a 380-19-05-91-1/KP/BS számú engedélyt adta ki. 1991. június-július hónapokban került sor Senkovec - Szent Ilona településrész kijelölt területén a régészeti feltárásokra.

8 A pálos templom kápolnává alakított szentélye - a kolostor egyetlen, máig álló maradványa - a legmagasabb műemléki védettséget kapta: a „kiemelkedő je-