Josip Vidovic: A Šenkovec-i pálos kolostor. A pálos kolostor régészeti kutatása (Csáktornya, 2001)

jon le a földterület tulajdonjogáról. Ezt a Slavonija Kft. tulajdonosai meg is tették. A II. világháború után a földterület későbbi tulajdonosai már nem tartották tiszteletben a dicső elődök temetkezőhelyének háborítatlanságát, és önkényesen húzták meg a telekhatárokat. 22 A szóbeli megállapodás alapján vízelnyelő kutat ástunk, a kutatóárkot pedig részben a kitermelt földdel, részben folyami kaviccsal temettük be. A terület légköri fizikailag és kémiailag aktív anyagoktól védett. 23 Az alapozási réteget többszörösen átfúrta a somfa gyökere. A somfa igen elterjedt növény a Muraközben, mivel a virágvasárnapi liturgiában fontos szerepe van. 24 A kolostori szárnyból a szentélybe két ajtó vezetett, amelyeket utóbb befalaztak, majd az ajtók felett, a szentély déli oldalán két álablakot építettek. A kolostor átépítése során az egykori pálos kolostor csak részleteiben őrződött meg. 25 A feltárt kutatóárok ezen részén csak részben maradt meg a vakolat, és felülete jórészt károsodott. A vakolatmaradványokat a helyszínen dolgozó restaurátorok konzerválták. 26 A gótikus falak alapozási rétegét az építéstechnika alapján datáltuk. 27 A pálos kolostor melletti temető sírbeosztását nehéz meghatározni a temetkezőhely területére épített, magántulajdonban lévő épületek helyzete miatt. A Muraközben gyakorlattá vált, hogy az építkezések során felszínre került emberi csontok maradványait a temetkezőhelyen ássák el. 28 A depó egyik oldalának kibontása során először falszakaszként értelmeztük az objektumot, csak a teljes feltárásakor derült ki, hogy gótikus, négyzetes alaprajzú, téglafalakkal kerített depót találtunk. 29 A kolostor keleti szárnyának alapozási falmaradványát építőanyagnak hordták szét, ennek idejét nem ismerjük. A kolostor átépítési munkálatai során az eredeti építőanyagot másodlagosan is felhasználták, arról nem is szólva, hogy a környékbeli építkezésekhez is innét hordták az építőanyagot. 30 A támpillérek határolta területen a keleti támpillérig futó falszakasz másodlagosan felhasznált, gótikus faragott kövekből készült, amely in situ látható. 31 Az őskori kerámia és a kovakő kés itteni előkerülése nem meglepő, mivel a vízparti, enyhén emelkedő terület a történeti idők során mindig is alkalmas volt a megtelepedésre. 32 A kiemelkedő jelentőségű műemlékként védetté nyilvánított kápolna régészeti kutatásai során és a felújítási munkálatok idején egyidejűleg több szakember dolgozott a helyszínen. így a feltárásokkal párhuzamosan restaurálták az épületbelsőben a freskókat, illetve a homlokzatot. 33 Az 1993. évi régészeti kutatás hitelesítő ásatás volt, mivel Emilij Laszowski 1924-ben már feltárta ezt a területet. Az 1924-es ásatási napló adatai az