Josip Vidovic: A Šenkovec-i pálos kolostor. A pálos kolostor régészeti kutatása (Csáktornya, 2001)

6 Az ásatás során előkerült pénzérem a 14. századi pálos templom építésének befejezési időpontját datálta, egyúttal eldöntötte az építkezés befejezésének időpontja meghatározása kapcsán kialakult vitát. A Muraköz földbirtokosai, a Lackfi testvérek hatalmának időszakában került sor az építkezések befejezésére. A Lackfiak egyúttal alapítói és adományozói voltak a pálos rendnek. így megdőlt az a másik elmélet, amely szerint a templom építésének befejezése a Cilleiek nevéhez fűződik, akik a Muraközt a tragikus körülmények között meghalt Lackfiaktól örökölték. (1397-ben Körösön a tárgyalások ürügyén odahívott Lackfiakat meggyilkolták.) 7 A különböző színű üveggyöngyök a csontváz alól kerültek elő, így valószínű, hogy a gyöngysort titokban helyezték a halott mellé, hiszen a keresztény temetkezési rítusok tiltják a pogány sírmellékletet. 8 Az első tudományos régészeti kutatások szakmai referensei prof. Josip Vidovié régész, prof Vladimir Kalsan történész, a csáktornyai múzeum munkatársai, és prof. Lidija Plavec-Butkovic művészettörténész voltak. A fotódokumentációt Zeljko Hlebec múzeumi fotós készítette, a geodéziai felméréseket a múzeum megbízásából a Medimurje-inginjering cég végezte, Josip Vlahek és Ines Kostel közreműködésével. 9 A régészeti feltárások, illetve a falak restaurálásának, konzerválásának feltételeit előzőleg egyeztettük a Zágrábi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professzorával, Marija Smaljcelj-jel, illetve a Muraközi Regionális Műemlékvédelmi Intézet munkatársával, Ksenija Petric mérnökkel. 10 A Szent Ilona-i településrész Svetojelenskoj utcai lakói a kápolna köré örökzöld fákat ültettek. 11 A Knezevic család a pálos rend egykori birtokát királyi adományként kapta 1802-ben. A pálos kolostor és a kápolna 1822-ben - a felújítási munkálatok befejeztével - a „Capeila S. Helene in Castello illmi e liberis Baronibus Ioannis Knesevich" elnevezést kapta. 12 Az adatok Emilij Laszowski ásatási naplójában szerepelnek, valamint a levelében, melyet a birtok felügyelőjéhez intézett, amelyben kéri a kripta nyílásának befalazását, hogy a gyerekek ne tudjanak oda bejutni, és a leletanyagban kárt ne tehessenek. 13 Meglehetősen sokáig volt a kápolna ablak és ajtó nélkül, rendkívül elhanyagolt állapotban, graffitik éktelenkedtek a falán, még az épület lebontása is szóba került, hogy helyére mást építsenek. Ezt a katasztrofális lépést akadályozta meg Bezerédi Lajos festő- és szobrászművész, aki engedélyt kapott a területileg illetékes hatóságoktól, hogy a kápolnát műteremként használja. A művész ablakokat és ajtót épített be, így a kápolna megmenekült a végső pusztulástól. 14 A régészeti leletek tisztítására és restaurálására részben az ásatáson került sor, majd a múzeumba került a raktárba.