Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)
IV. A gazdasági élet alakulása a világháború után
székhelyközségen kívül csak Keménfa tartozott. Tanácselnök Petrásovics János lett, aki e tisztséget 1952. április 8-ig töltötte be, utána Baár Imre lett a tanácselnök. Ebben az időszakban az 1945-ben megindult fejlődés megtorpant. Középület a kéttantermes új iskolán kívül semmi, magánházak is alig épültek. A lakosságra ugyanis óriási adó- és beszolgáltatási terheket vetettek ki. Nemcsak a gabonát kellett majdnem ingyen beszolgáltatni, hanem az állatokat is: sertést, szarvasmarhát, tyúkot, tojást, zsírt. Előfordult, hogy a parasztember utolsó szem gabonáját is elvitték, a család mindennapi kenyere sem maradt meg. Következménye az lett, hogy a fiatalok elmenekültek a faluból. Először csak ingáztak, bejártak a városba dolgozni. 1-2 év után kaptak lakást a munkahelyen és családjukkal együtt odaköltöztek. A születések száma csökkent, a község lakosság fogyott. Az önálló kultúrotthon 1955-ben létesült. A volt Csutor kastélyból ami közben szövetkezeti bolt és postahivatal is volt - alakították ki. A 60as évek elején a kultúrotthonnak eredményesen működő énekkara volt. 1963-ban Nagykanizsán a Zalai Dalostalálkozón első díjat kaptak. 133 A lakosság közérzetén sokat javított, hogy 1952-ben orvosi körzet létesült Salomvár székhellyel. Addig Zalalövőre kellett a körorvoshoz járni. A rendelő és az orvos szolgálati lakása a volt körjegyzői lakásból lett kialakítva. Az első körzeti orvos dr. Bolla István volt. A salomvári orvosi körzethez tartozott kezdet óta Keménfa, Zalacséb, Zalaháshágy, Ozmánbük, Vaspör. A körorvosnál a diagnózis megállapításához szükséges gépek és eszközök megvannak, gyógyszert is lehet venni. A háziorvos, dr. Papp György szervezésében többször is végeztek szűrést a lakosság egészségi állapotának megállapítására. A 90-es évek elején a lakosság szív- és érrendszeri állapotát vizsgálták, 1997-ben pedig az allergiás megbetegedéseket. Kiderült, hogy községünkben az országos átlag alatt van a koleszterin szint. Ugyanis a vizsgált személyek 53%-ánál volt a normális szint felett, tehát tulajdonképpen minden második esetben, míg a statisztikák szerint országosan 3 emberből 2 szenved ebben a betegségben. Az EKG a megjelentek 38%-ánál mutatott ki elváltozást. Fedeztek fel lábon kihordott infarktusokat, kevésbé veszélyes ritmuszavarokat is, amelyeket azután kikezeltek. 134 A község életében nagy változást jelentett a termelőszövetkezet megszervezése 1960-ban. Bár 1950-ben már alakult egy kis tsz csoport a volt egyházi birtokon és egy nagygazda által felajánlott parasztbirtokon, de a lakosság többségére nézve nem volt jelentősége. Mindössze 7 család dolgozott benne 10 taggal. Az elnök az azóta már meghalt Lutter János volt, aki egyszemélyben elnök, pénztáros, raktáros, állatgondozó és gyalogmunkás is volt, mikor, hol kellett dolgozni. A kis közösség 1960-ig működött, amíg az egész falut be nem kényszerítették a tsz-be. Az Új Élet 88
