Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

III. A salomvári iskola története - 3. Az iskola a két világháború között

A megválasztott 2 tanító az 1936/37. tanévben 237 gyermeket tanított az 1-6. osztályban délelőtt és délután is.

87 A korábbi gyakorlat szerint szombaton nekik is az ismétlősöket kellett tanítani, vasárnap pedig a gyerekeket templomba kisérni és ott rájuk felügyelni. Mégis jutott idejük a fiatalokkal való foglalkozásra, esténként énekkar vezetésére, néptáncok tanítására. Az természetes volt, hogy hamarosan összeházasodtak. A rengeteg gyerek között igen sok gyenge adottságú vagy nehéz anyagi körülmények között élő volt. Némelyiknek még a legszükségesebb ruházata sem volt meg az iskolába járáshoz. Télen lábbeli híján nagyon sokat hiányoztak, ezért ezekkel akkor pótolták a hiányt a lelkiismeretes tanulók, amikor ott voltak az iskolában. A felsőbb osztályokban a kitűnő tanulókkal való foglalkozást is szívügyüknek tekintették. A kiváló képességű, de szegény helyzetben élő tanulók szüleit meggyőzték, hogy bármily nehézségek árán is, de adják gyermeküket középiskolába. A tehetséggondozás nem jelszó volt náluk, hanem belső késztetés. A községben kevés jómódú család lakott, az akkori elemisták közül mégis többen továbbtanultak, főiskolát, egyetemet végeztek. Megpróbáltam egy osztály tanulóinak sorsát végigkísérni 1-től 6. osztályig. 1938/39-ben 34 gyerek kezdte az első osztályt, év közben jött még egy. A szülők foglalkozás szerinti megoszlása az anyakönyvi napló szerint a következő: mezőgazdasági munkás: 7 uradalmi ispán: uradalmi cseléd: 1 5 napszámos: földműves: 9 9 kovács: 1 ács: 1 nyugd. jegyző: menhelyi (áll.gond.) Összesen: 1 1 35 Létszám Elköltözött Jött 1938/39. év l.o. 35, bukott 1 4 1939/40. év 2. o. 30 3 1940/41. év 3. o. 27 1 3 1941/42. év 4. o. 29 1 1942/43. év 5. o. 28, túlkoros 5 3 1943/44. év 6. o. 20

88 A nagy vándorlást az okozta, hogy az uradalmi cselédek igen gyakran változtattak munkahelyet április l-jén, vitték magukkal gyermekeiket is. 57