Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)
II. A templom és a plébánia története
A 17-18. században az alábbi plébánosok tevékenykedtek Salomváron, bár a felsorolás nem teljes .38 Plébános: Káplán: László Mihály 1661-1669. Balásy Lajos 1764 Beveri Ferenc 1696-1699. Hóbár János 1770 Koósz Péter 1699-1704. Marton János 1772 Jánotkovits Péter 1704-1732. Szabadi Gáspár 1773 Sárkány Gábor 1732-1737. Simonits József 1774 Türgyei (Türjei) Péter 1742-1752. Szilágyi István 1777 Závodszky Mihály 1752-1758. Vass József 1758-1778. Részleteket ismerünk Sárkány Gábor működéséről. Előneve Ákosházi volt, Nagylengyelben született 1708-ban, Milejben keresztelték. Régi, ma már kihalt református gyökerű birtokos nemesi családból származott. A teológiát 1730-tól 32-ig Nagyszombatban végezte, ahol a Collegium Rubrorum növendéke. Plébános Salomvárott 1732-től, kerületi esperes 1736-tól. Zalaegerszegen esperes-plébános 1737-től. Padányi Bíró Márton püspök rendelkezésére 1748-ban egyházlátogatást végzett az egerszegi kerületben. Munkájában Türgyei Péter salomvári és Krizmarics András zalabéri plébánosok segítették. Türgyei (Türjei) Péter: 1748-ban 32 évesnek és 8 éves papnak mondták. A filozófiát Budán, a teológiát 1740^12-ben Nagyszombatban végezte, ahol a Collegium Rubrorum növendéke. Felszentelték 1742-ben. Plébános Salomvárott 1742-től 1752-ig. Mint salomvári plébános, a dömölki (Celldömölk) mezőn álló kápolnánál 1745. szeptember 4-én kiállított irataiban vallja: ...hogy 400 hívével zarándokolt a kápolnához, s ott misézés közben látta, hogy a szobornak szemei a mise elején csak egy kevéssé, a Credo után pedig egészen megnyilódtak. Ettől úgy megijedt, hogy egész testében izzada. Azt is vallja, hogy hívei közül is látták sokan a szemek mozgását és az arc színének változását. 39 A salomvári egyházközség a veszprémi püspökséghez tartozott 1777ig. Ekkor alapította Mária Terézia királynő a szombathelyi egyházmegyét, és csatolták át Salomvárt is az új püspökséghez. Érthető, hogy a 16-20. századig szükség volt itt káplánra is, hiszen óriási volt a plébánia területe. 1868-ban Kondor Ferenc a plébános 1902-ig. 22
