Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

I. Legrégibb írott emlékeink

6. Szekér János István 7. Szekér György József 8. Szekér Lajos Pál János 9. Szekér József István, János, József György 10. Szekér Ferenc Imre, Ferenc, János, József Ferenc 11. Vizy Mihály János, Pál László 12. Szekér Antal László — László János 13. Szekér József József, Mihály Mihály 14. Tornyos János József 15. Szaknyéri János József, Ferenc, Vendel György 16. Szekér Károly Imre árvák György A szabadságharc csatáiban a salomvári nemes és nem nemes fiatalok is részt vettek, többen hősi halált haltak. Ők megérdemlik, hogy nevüket az utókor is megismerje: 1. Babos Gyula 21 éves földm. 2. Horváth János 25 éves földm. 3. Horváth József 4. Kámán Ferenc 19 éves földm. 5. Kámán József 22 éves földm. 6. Kovács József 19 éves földm. 7. Palkovics György 8. Palkovics Gyula 19 éves földm. 9. Pesties Imre 24 éves földm. 10. Szaknyéri József földm. közvitéz 11. Szekér János 12. Szekér Vendel 13. Tornyos József földm. közvitéz 14. Vajda János 19 éves tanító Babos Pál főhadnagy: Kozmadombján született 1824-ben. Római katolikus. Apja Babos József Zala megye táblabírája és salomvári birtokos. Tanulmányait a belovári katonaiskolán végzi. 1845-ben felveszik a magyar nemesi testőrséghez, innen a szabadságharc hírére hazatér. 1848. szeptember 27-től főhadnagy a Szepességben alakuló 19. honvédzászlóaljnál. Az 1849. január 4-i kassai csatában fogságba esik. Hadbíróság elé kerül, amely megfosztja cs. királyi hadnagyi rangjától (Pest, 1850. május 31.), de szabadon engedik. 13