Varga Gézáné: Fejezetek Muraszemenye történetéből (Zalaegerszeg, 2000)

A szemenyei ferences kolostor

azért, mert a plébánia és egyik oltár jövedelem szőllője mellett feküdt. Ha te­hát a kolostor szőlőjét megkapja, egymás mellett esnek az ö összesen szőllejik. Az őr ebbe beleegyezett, sőt előzőleg már a provinciális hozzájárulását is megnyerte ehhez s azért kiállította márcz. 2-án a cserelevelet. Jelen voltak a cserelevél átadásánál Atyinai János szemenyei guardian (1533-35 garbonaki guardian) Teleki Antal hitszónok, Horvát István Garbonaki István misés papok és Tamás testvér a sekrestyés. Az utolsó megható hírt a szemenyei ferenczrendűek egyházáról Lendvai Bánffy Lászlóné, Keglevich Anna végrendeletéből kapjuk. Ajánlja ebben lelkét „a Mindenható Istennek és a kegyes Szűznek, Máriának, az Isten Anyjának, testét pedig rendeli a Szemenye városában lakó ferenczrendü test­vérek klastromaban eltemetendőnek s azért Szemenye városában épített klastromnak hagyja két öltözékét avégből, hogy azokból miseruhákat készít­senek: az egyik vont arannyal volt szőve, a másik szederjes atlasszal borított hermelin subája volt. Nem tudta szegény haldokló, hogy 1-2 évtized múlva utódai elhagyják a kath. vallást és elűzik Szent-Ferencz fiait Szemenyéről. A kolostort lerom­bolták, egyháza állítólag most plébánia templom; ámde védőszentje Szent­Bertalan apostol." Szerették a környéken a szerzeteseket, mert sokan juttattak nekik külön­féle adományokat. 1533-ban Terdi Bonaventura guardian rétet vett a kolos­tornak. 1521-ben Szemenyei Miklós szép képet adott a ferencesek egyházának nagy oltára fölé testvérének halála emlékére. Több területet is juttattak a ko­lostornak. 1535-ben Bánffy Antal, 1536-ban Török Márton, 1537-ben Ormósdi Székely Margit, Bánffi János özvegye, 1537-ben Terebezdy Péter. 26 Az utolsó megható hírt a szemenyei ferencrendűek egyházáról Lendvai Bánffy Lászlóné, Keglevich Anna végrendeletéből kapjuk 1542-ben. Testét a szemenyei kolostorban kívánja eltemettetni, ezért a város klast­romát ajándékokkal látja el. 27 Szemenye kolostora mezővárosban épült, a település szépen fejlődött, itt volt a Murán egy nagyon fontos átkelőhely a Muraközben. 28 1322-ben Szent Márton tiszteletére emelt plébániatemploma szerepel. 1367-ben „civitas"-ként, 1469-ben „oppidum"-ként szerepel. A plébánosok közül ismert 1463-ból Márk, 1503-ból Fülöp, 1539-ből Márton, aki mellett káplán működött, 1550-ből Miklós, 1554-ből Pál. 29 Szemenye jelentős hely volt. A nagy fellendülés, amely a 14-15. szá­zadban a helyi piacközpontok sorát hozta létre, Zalát sem hagyta érintetlenül. A folyamat a 16. század második felében az Alsóledvai Bánfi család 100-nál 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom