Varga Gézáné: Fejezetek Muraszemenye történetéből (Zalaegerszeg, 2000)

Utószó

zat. A munka miatt a temető most kerítetlen. A plébános Györy László, 30 éves, 6 éve pap, 1 éve itt van. Zágrábban tanult, minden anyakönyvet vezet.

74 Utószó Próbáltam a falu történetével kapcsolatos adatokat a kezdetektől az 1700-as évek végéig összegyűjteni. Ebben az időszakban sok érdekes, fejlődésre utaló példa található. A római kori emlékek, a ferencesek megtelepedése, a kolostor és a vár sorsának alakulása, az új templom építése mind nyomon követhető egyházi, levéltári dokumentumokban. Az ország ügyeinek alakulása befolyásolta településünk dolgait is. Az itt élők sorsát a Mura folyó áradásai megszabták. Jól érzékelhető, hogy a városi rang elvesztése, a háborúk, a fő útvonalak áttevődése visszavetették a fejlődést. Azonban gondoljunk csak vissza, Csernec a teljes elnéptelenedés után is újjáépült, az emberek újra kezdték az életet. A helybeliek visszaemlékezései, elbeszélései nélkül nem lett volna teljes a történet. Betyárokról, hadi tettekről, előkerült leletekről tőlük hallottam a legtöbbet. A szemenyei és a letenyei plébánosok közreműködéséért köszönettel tartozom. A szombathelyi ferences plébániahivatal adatai, levelei, biztató szavai lelkesítettek a munkám során. Legnagyobb köszönet dr. Vándor László múzeum igazgatót illeti, aki irányította keresgéléseimet az elmúlt években. Minden lehetséges módon segített a kutatásom során, rendelkezésemre bocsátotta az általa ismert adatokat, irodalmat. Végezetül had idézzem Nemeskürty István gondolatát: „A múlt ismeretéből merítek erőt a jelenhez - akár rossz, akár jó a múlt - és lépek előre, nézek a jövőbe. Nem lehet jövőt építeni múlt nélküV 36