Varga Gézáné: Fejezetek Muraszemenye történetéből (Zalaegerszeg, 2000)

Utószó

zat. A munka miatt a temető most kerítetlen. A plébános Györy László, 30 éves, 6 éve pap, 1 éve itt van. Zágrábban tanult, minden anyakönyvet vezet. 74 Utószó Próbáltam a falu történetével kapcsolatos adatokat a kezdetektől az 1700-as évek végéig összegyűjteni. Ebben az időszakban sok érdekes, fejlő­désre utaló példa található. A római kori emlékek, a ferencesek megtelepedé­se, a kolostor és a vár sorsának alakulása, az új templom építése mind nyo­mon követhető egyházi, levéltári dokumentumokban. Az ország ügyeinek alakulása befolyásolta településünk dolgait is. Az itt élők sorsát a Mura folyó áradásai megszabták. Jól érzékelhető, hogy a városi rang elvesztése, a hábo­rúk, a fő útvonalak áttevődése visszavetették a fejlődést. Azonban gondol­junk csak vissza, Csernec a teljes elnéptelenedés után is újjáépült, az embe­rek újra kezdték az életet. A helybeliek visszaemlékezései, elbeszélései nélkül nem lett volna tel­jes a történet. Betyárokról, hadi tettekről, előkerült leletekről tőlük hallottam a legtöbbet. A szemenyei és a letenyei plébánosok közreműködéséért köszö­nettel tartozom. A szombathelyi ferences plébániahivatal adatai, levelei, biz­tató szavai lelkesítettek a munkám során. Legnagyobb köszönet dr. Vándor László múzeum igazgatót illeti, aki irányította keresgéléseimet az elmúlt években. Minden lehetséges módon se­gített a kutatásom során, rendelkezésemre bocsátotta az általa ismert adato­kat, irodalmat. Végezetül had idézzem Nemeskürty István gondolatát: „A múlt isme­retéből merítek erőt a jelenhez - akár rossz, akár jó a múlt - és lépek előre, nézek a jövőbe. Nem lehet jövőt építeni múlt nélküV 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom