Varga Gézáné: Fejezetek Muraszemenye történetéből (Zalaegerszeg, 2000)

Az 1700-as évek

Zrínyi Miklós 1646-tól Zala és Somogy megye comese, azaz főispánja, 1648-tól horvát bán, az ország legelső méltóságainak egyike, jelentős katonai hatalom birtokosa. Az 1640-es évek második felében kialakuló Habsburgellenes csoporttal kapcsolatban áll.

58 Eszterházy Pál a Dunántúl legnagyobb birtokos családjának tagja, környékünk birtokosa is. Grófi rangot először apja, Eszterházy Miklós kapott. Kismartonban született, 1652-ben soproni örökös főispán, 1661-ben fő udvarmester és vezérőrnagy. 1663-ban Zrínyi Mikóssal együtt hadakozik a törökkel.

59 Az Eszterházy-család egész korszakában eredményesen gazdálkodott. Az uradalmakban a fizetett személyzet számszerűen nem nő, de összetétele a szakszerűség javára módosult. Mezőgazdasági üzemeikben növelni akarják a terméshozamot, meghatározzák a várható termésmennyiséget, szigorú takarékosság folyik. 1680-ban Eszterházy Pál svájci tehenészettel kísérletez.

60 Később az aligvári majorban is nevelnek svájci teheneket, nemesített bikákat. Nádasdy Ferenc Csernec birtokosa volt 1663-ban. Vas megye főispánja, királyi tanácsos, országbírája. Grófi családból származott. A legmagasabb csúcs, a grófság a több évtizede bárói rangot viselő családoknak járt ki.

61 A szégyenletes vasvári béke, és a veszélyeztetett rendi alkotmány még a királyhü főurakat is Habsburg-ellenes szervezkedésre késztette. Az ország legnagyobb közjogi méltóságai lettek összeesküvők. Wesselényi Ferenc nádor, Lippay György esztergomi érsek, Nádasdy Ferenc országbíró, Zrínyi Péter horvát bán, I. Rákóczi Ferenc. 1670-ben az összeesküvők fegyveres harcra szánták el magukat. A bécsi udvar véresen megtorolta a lázadást, a résztvevőket kivégezték. 2 Az 1700-as évek Az évtizedeken át hadszíntérül szolgáló ország a hosszú háborúk alatt igen sokat szenvedett. A 60-80 ezer főnyi császári hadsereg ellátásáról a magyar jobbágyoknak kellett gondoskodni. A bécsi udvar meghódított tartományként kezelte az országot. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc az elnyomás ellen indult. A tervek sikere elsősorban a hadseregen múlott. A kuruc sereg tipikusan felkelő jellegű volt, nem volt megfelelő a fegyverzet, a ruházat, az ellátás. A hiányosságok ellenére számos fényes haditettet hajtottak végbe. A sikerek viszont rövid életűnek bizonyultak.

63 A Rákóczi-féle szabadságharcban a huszárság is részt vett. A magyar huszár lelki elődje kétségtelenül a honfoglaló magyar könnyű lovas. A végvárak harcaiban csiszolódtak ki azok az egyéni tulajdonságok, amelyek a huszárt világhírnévhez segítette.

64 33