Varga Gézáné: Fejezetek Muraszemenye történetéből (Zalaegerszeg, 2000)

A török hódítás kora

Csernec határában. A sánc nyomai még ma is láthatók. Kerültek innen elő csontok, kardok. Szemenyén újra haditanácsot ültek a parancsnokok, és eldöntötték, hogy a törökkel szemben nyílt csatára fognak vállalkozni Kanizsa váráért. A sereg ekkor 13.700 embert számlált. 50 A felmentő sereg nem érte el célját. Rudolf 1601. évi decrétuma 29. cikkelyében úgy határoz, hogy Szemenyét, a Kanizsához közelebb fekvő erősséget, addig is, míg Kanizsát visszaszerez­hetik, katonasággal és lőszerrel lássák el. 1604-ben a törökök az Alsó-Kerka-völgyi erőket ostromolták és a Mu­raközben fosztogattak. Több vár elesett, ekkor pusztult el Dobri erődítménye is. A törökök azt tervezték, hogy Zemenje várát fogják megtámadni. De mi­vel ebben szép számú gyalog helyőrség volt, mely a támadásoknak hevesen ellenállt, semmi eredményt el nem értek, kénytelenek voltak Kanizsára visz­szavonulni. 52 Ebben az évben a természet erői is a szemenyei védők segítsé­gére sietnek. A Mura áradása elűzi az ostromlókat a vár alól. 1607-ben 150 főnyi őrség van a várban. 1608-ban erődítik, ezután, mint végvár nem szerepel, a várrá alakított kolostort már nem említik. Helyét egy 1964-ben készített térkép még jelzi. Említenek Alsószemenye határában egy „Kapuhely" nevű részt, amelyen ke­resztül lehetett menni Szemenye várába. 53 Erről a környékről került elő 1963­ban egy K-Ny-i tájolású sír. A csontváz mellett 4 db vas pincekulcs feküdt. Kora 17-18. századra volt becsülhető. Sok állati és emberi csontot is találtak később. Vastag, 40 méter hosszú lánc, nagy farönkök kerültek elő. 1972-ben a kotrással végzett kavicsbányászás során téglából készült alapfalaknak ütközött a gép. A felszínhez közel, alacsonyabb vízállásnál eze­ket a romokat ma is láthatjuk. Az idő vas foga, és a feledés is hozzájárult ah­hoz, hogy sokan nem ismerik, hogy ezek a falak a várrá alakított kolostor ré­szei lehettek. A nép jelentős tömegei kerültek török fennhatóság alá. Az itt élő lako­sokat nem csak alkalmanként rabolták, hanem a sokakat veszélyeztetett török támadások adózásra is kényszerítették a peremterületek lakóit. Batthyány Ádám dunántúli főkapitánynak 1643-ban a nádorhoz írt leveléből azt olvas­hatjuk, hogy a török Szentkirálynál át akart kelni a Kerkán, de ez nem sike­rült, ezért a környék falvait sarcolták végig, Csörnöcről, Csörnyeföldéről, Szemenyéről, katonáknak vették fejét. 54 Szemenye várát a törökök soha nem vették be, de a nép viszonylagos nyugalma érdekében mégis adózott nekik. 1663-ból ismerjük a következő adatokat: 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom