Varga Gézáné: Fejezetek Muraszemenye történetéből (Zalaegerszeg, 2000)

Muraszemenye története őskortól a római korig - A honfoglalástól a 13. századig

Muraszemenye története őskortól a római korig A falu történetét az 1700-as évek végéig szeretném bemutatni. Az öszszevonások miatt két külön település sorsáról kell írni. Több adat áll rendelkezésre Szemenyéről. A Csernecre vonatkozót a szemenyeivel egy időben, párhuzamosan fogom közölni. A mai Zala megye hatalmas bükköseivel, gesztenyéseivel már az ősembernek is menedéket nyújtott.

1 Közel száz lelőhelyével elég sürün lakottságra utal. A leletek forrásértékét csökkenti, hogy zömében szórvány leletekről van szó. A felszíni kőeszközök nem mindig pontos korjelzők." Szemenyéről a legkorábbi leletek a római korból kerültek elő. 1878-ban Gózon Imre tanító a Muraközben és annak környékén végzett kutatásokat. Kiscsernec északi része melletti erdőben 14-19 kisebb-nagyobb halmot talált, amik római kori sírok lehettek. Kettőt tárt föl, a többinek a helye feledésbe merült, „...ezek egyikében: az elmállott urna cserepek egyikének koronás, szakállas emberfőt ábrázoló fülén, továbbá: egy római cserép tányér, és ezen olaj-cserép mécses fenekén „Cresc" latin betűket jegyeztem. A hamvedrekben égetett emberi csontok voltak."

3 Került elő római tégla is. Méretei: hossza egyik oldalán 30 cm, a másikon 40 cm, szélessége 15 cm, vastagsága 8 cm. Csernec mellett a várkastély alapfalait még Gózon Imre is látta, római építménynek vélte az itt másodlagosan felhasznált római kori téglák miatt. Ezek az adatok korai településre utalnak. Annál is inkább lehetséges ez, mert bizonyítottan Szemenyénél vezetett egy római kori út is. „Az út: Savaria Aquincum első állomása Maestriana volt, melyet Domaszewszki Zalaszentgrótra helyez, utána talán az út Szemenye irányába húzódik, hol P. Gerecze alapfalakat talált."

5 A Borostyánkő út Zalalövő határában kelt át a Zalán. Pannóniának Itáliához legközelebb eső része ez a terület, tehát nem meglepő a római kori leletek gazdagsága.

6 A mai kavicsbánya területéről is kerültek elő padlófűtésre utaló cserépdarabok, lapok, kő vízvezetékrendszer részei. A honfoglalástól a 13. századig Pannónia a római birodalom bukása után a hunok birtokába jutott. Ezután különböző germán népek lettek a terület urai. A honfoglalás előtt a lakosság szlávokból állt, a kisebbség avar, keleti frank és bolgár volt.

7 László Gyula szerint a honfoglalás három ütemben történt: először a hunok, másodszor az avarok, harmadjára Árpád népének megjelenésével.

8 A magyar lakosló