A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

Vajda Lászlóné: Március 20. Nagykanizsán reggel taracklövésekkel köszöntötték a napot, egy mozsár azonban szétrobbant és a III. osztályos gimnazista Taródy Lászlót halálra sebesítette. О lett a forradalom első zalai halottja. „Te Deum"-ot tartottak a felső templomban. Kanizsa város tanácsa kiáltványt adott ki, melyben örömét fejezte ki az országgyűlés eddigi tevékenységével kapcsolatban. Az országgyűléshez címzett feliratban - pesti mintára - 12 pontban fogalmazták meg Albanich Flórián városbíró vezetésével a tizenhárom ezres város kívánságait. Ez csak 3 pontban tért el a pestitől: követelték a papi javak nemzeti javakká fordítását, a tanítói szabadság biztosítását és a szerencsejátékok eltörlését. A város 600 lakójának aláírásával ellátott kiáltványt az ország több városába is elküldték. Március 21. Zalaegerszeg város közgyűlése - pesti mintára ideiglenes polgári őrség (nemzetőrség) felállítását határozta el. Többen a közgyűlés tagjai közül azonnal beléptek a nemzetőrségbe, így tett Csillagh László, Koppány Ferenc és Skublics István. A rendszabályok kidolgozására egy választmányt hoztak létre és nemzeti jelvény készítésével bízták meg az egerszegi gombkötőt. Március 22. - Zala megye közgyűlése - miután ifj. Csúzy Pál lemondott Deák javára a követségről - megszavazta Deák Ferenc követté választását.

9 - Csillagh Lajos alispán - félve a jobbágyok mozgolódásától katonaságot kért Batthyány Lajostól. Március 23. - Batthyány körlevélben javasolta a városokban őrsereg felállítását a „személy és vagyonbátorság" biztosítására. Egyben megküldte a megye elnökének a közteherviselésről, a papi tized és az úrbéri viszonyok megszüntetéséről szóló törvénycikkeket.

10 Március 24. Keszthelyen a Georgicon növendékei létrehozták tanáruk, Reischer Endre vezetésével a „Zala megyei önkéntes csapatot" (nemzetőrség) Vezetőik: Kassa Lajos, Meleg Jenő és Szekovics Pál voltak. 12