A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Béres Katalin: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei Zala megyében

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei Zala megyében ban. 1841-43-ban európai színvonalú büntetőtörvénykönyv tervezetet dolgozott ki. 1843-tól fokozatosan visszavonult a politikai életből, a zalai követválasztási hadjárat véres eseményei következtében visszautasította a követséget, s 1847-ben sem fogadta el a felkérést. 1848-ban Deák Ferenc gróf Batthyány Lajos felkérésére visszatért az aktív politizáláshoz, az első magyar kormány igazságügyminisztere lett, a népképviseleti országgyűlésben pedig a zalaszentgróti kerületet képviselte. 1848 decemberében közvetíteni próbált a magyarok és a Habsburg udvar között, törekvésének eredménytelenségét látva azonban visszatért Kehidára. Az önkényuralom idején a passzív rezisztencia jelképe lett. 1854-ben eladta kehidai birtokát, s Pestre költözött, az Angol Királyné Szállodában bérelt magának lakást. Az 1860-as évek elején enyhült a Habsburg abszolutizmus, 1861-ben a király országgyűlést hívott össze, amelyen Pest város képviseletében - az akkorra már az ország életében politikai vezető szerepet betöltő - Deák is részt vett, a Felirati pártot vezetve. Bár az országgyűlést az uralkodó feloszlatta, a 60-as évek közepétől újra megindultak a nemzet és a király közötti megbékélést előkészítő tárgyalások, amelyek a kiegyezéshez vezettek. Az 1867-es kiegyezéssel megnyílt az út az ország polgárosodása előtt. Deákot „kiegyenlítő" politikájáért még életében a „haza bölcse"-ként tisztelték. 1876. jan. 28-án halt meg. Sírja a Kerepesi temető Nemzeti Panteonjában található. Irodalom: Ferenczi Zoltán: Deák élete. 1-3. köt. Bp. 1904. Körmöczi Katalin: „...A mi megmarad, fordítsa jó czélokra." Deák Ferenc hagyatéka. Bp. 1992. 478 p. Kiss Gábor - Molnár András: „A tekintetes megye közönségének alázatos szolgája..." Dokumentumok Deák Ferenc életéből. Zeg. 1988. 55 p. 67