A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

1848-49 zalai kronológiája Július 16. Keszthelyen és környékén gyülekezett a Csertán Sán­dor által e napra meghirdetett népgyűlésre a tömeg. Közben Vas megyéből az osztrákok elől menekülők is ideértek. Nosz­lopy Gáspár somogyi kormánybiztos is a városba érkezett. A veszélytől felfűtött hangulatú nép meg akart lincselni egy nem­zetőr tisztet. A verekedésben Meszlényi kapitány megsérült, a keszthelyi polgármester öt embert a rendkívüli bírósággal ha­lálra ítéltetett. Ugyanezen a napon Kanizsára tört be Noszlopy egyik huszár­kapitánya csapatával, a város lakói erre szembefordultak a megszállókkal. Knezevich a tömeg közé lövetett, két halott és több sebesült lett az eredménye. A felkelt nép egy része ezután Nagyrécse és Galambok felé vonult, ahol a népfelkelést - a re­ménytelen helyzetben - Csertán Sándor feloszlatta. A Keszthely környéki népfelkelőket Sármelléken oszlatták fel, miután a népgyűlés elmaradt, a megyét újra megszálló osztrák csapatok túlereje miatt. Július 19. A Knezevich mellé Kanizsára bevonuló Burits kiált­ványban fordult Zala vármegyéhez: követelte a népfelkelés azonnali feloszlatását, küldjenek vármegyei tisztviselőt a sere­géhez az élelmezés megszervezésére. Kanizsa városától pedig 50 ezer forint hadisarcot követelt a Noszlopy-huszárok akciója miatt, de Albanich városbíró eltérítette szándékától. Július 23. Csertán Sándor elhagyta a megyét, Keszthelyről Ti­hanyba, majd Szántódra, onnan Szegedre ment a kormány után. A megyét - leveléből tudható - Noszlopyra bízta. Július 26. Szegedről jelentette Kossuth Lajosnak Stuller Ferenc kormányzóelnöki tanácsos, hogy „Zala vármegyének egész tisztviselősége jő Szeged felé". Július 31. Szemere Bertalan kinevezte Noszlopy Gáspárt So­mogy-Zala-Baranya megye teljhatalmú kormánybiztosává. De gyakorlatilag Zala megye megszállása erre az időre már befeje­ződött. Letenyét Gorizutti őrnagy foglalta el seregével. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom