A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

1848-49 zalai kronológiája személyes szabadságukat és nem gátolja őket a megyei ügyek intézésében -, végrehajtják Burits parancsát.

68 Január 2. A tisztviselők Csillagh vezetésével - kivéve Oszterhueber Józsefet, akit a császáriak elfogtak - visszatértek Zalaegerszegre. A pénztárt azonban a főadószedővel együtt Apátiban hagyták.

69 Január 4. Kossuth utasította Csertán Sándort, hogy a népfelkelés szervezésekor vegye fel a kapcsolatot a bakonyi népfelkelővezérrel, Nemegyei Bódog őrnaggyal és gr. Festetics Miklóssal, a somogyi népfelkelők vezetőjével. Január 13. Kanizsát Laval, Nugent és Dahlen csapatai szállták meg. A császári hadsereg beszállásolta magát a város középületeibe, köztük a főgimnáziumba is. A templomtoronyra kitűzték a fekete-sárga lobogót. A Muraközt Várasd megyéhez csatolták. Január 16. A császáriak új közigazgatást vezettek be, Zala a soproni katonai kerület része lett. A Dunántúl katonai parancsnoka ekkor Burits lett, akihez 9 vármegye tartozott. Windisch-Grätz Veszprém és Zala élére Fiath Ferenc császári és királyi kamarást nevezte ki királyi biztosnak a polgári közigazgatás vezetésére. Január 18. Horváth Péter, az alsólendvai kerület országgyűlési képviselője lemondott tisztéről. Január 20. Fiath Ferenc Veszprémből küldte el kiáltványát Zala megyéhez, melyben közölte, hogy átveszi a polgári közigazgatás vezetését, célja a belbéke helyreállítása. A népet biztosította az áprilisi törvények egy részének érvényességéről (papi dézsma, úrbéri szolgálat, kilenced eltörlése). Megfenyegette a lakosságot, hogy aki a köznyugalmat zavarja, katonai rögtönítélő bíróság elé kerül. Megtiltotta a bizottmányi ülések és városi közgyűlések tartását.

70 Közölte, hogy naponta kéri a tudósítást az első alispántól.

71 A megyei tisztviselőkkel február elején találkozni óhajt. Kérte az alispánt, számoltassa el a tisztviselőket a pénztárból kivett pénzekről.

72 33