A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

Vajda Lászlóné: parancsnokát. Útvonaluk: Keszthely-Bazsi-Sümeg-TapolcaNagyvázsony. A megye így katonai védelem nélkül maradt. A császáriak Nugent vezetésével elfoglalták Zalalövőt. December 27. A Győrben tartózkodó Csány László proklamációjára és Kossuth felhívására a Zala megyei ÁB népfelkelést hirdetett, egyben újabb nemzetőri csapatok kiállításáról rendelkezett és megkezdték a fegyverek összegyűjtését is. A császáriak betörését azonban nem tudták megakadályozni.

65 Csertán Sándor kormánybiztos - aki Perczel seregével hagyta el a megyét Körmendről küldte utasításait a bizottmány tagjainak.

66 December 30. Bagodot is elfoglalták a császáriak. Csillagh Lajos első alispán az ellenség közeledésének hírére a jegyzővel és a megyei pénztárral együtt Zalaapátiba menekült. December 31. Burits osztrák tábornok csapatai megszállták Zalaegerszeget. Még aznap levelet írt az elmenekült alispánnak, hogy január l-jén a tisztviselőkkel együtt jelenjen meg előtte. Zalaegerszeg városától a fegyverek beszolgáltatását és 24 órán belüli hűségnyilatkozatot követelt. Decemberben is folytatódtak az úrbéri perek a föld tagosításáról. Pölöske és Szentmihályfalu ügyében lezárult a vizsgálat, orvosolták a volt jobbágyok panaszát.

67 Hahót lakói viszont azért fordultak az ÁB-hoz, mert a nemesek nem akartak a közterhekben osztozni. 1849 január Január 1. Keszthely városát Dietrich csapatai foglalták el. Zalaegerszeg város közgyűlése Burits felszólítására hűségnyilatkozatot tett a „koronás királynak". De Burits átíratta velük a koronás király kitételt. A város - remélve, hogy Ferenc József megkoronáztatja magát - végül is a kényszernek engedve hűségesküt tett a császárnak. Csillagh Lajos alispán vezetésével Zalaapátiban ülésezett az Állandó Bizottmány. Úgy döntöttek - ha Burits garantálja 32