A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

Vajda Lászlóné: (Sándor) és a 9. (Miklós) huszárezredek egyes zászlóaljait, ill. századait is. Június 5. Az ÁB kijelölte az önkéntesek hadfogadó helyeit: Zalaegerszeg, Keszthely, Sümeg. Egyben kérte a minisztériumot, hogy az 5 láb magasságúakat is vegyék be a honvédek közé.

27 - Zalaegerszegen az Arany Bárány fogadóban kezdte el Ihász Dániel a es. kir. 48. (Ernő) gyalogezred főhadnagya, toborzótiszt, a 7. honvéd zászlóalj toborzását. Elsőként a zalaegerszegi Árvay Sándor ügyvéd csapott fel honvédnek. Június 6. Kossuth Lajos értesítette Csány László királyi biztost, hogy 100 ezer p.forintnyi hitelt nyitott a körmendi kincstárnál a drávai hadsereg szervezésének és ellátásának költségeire, mellyel a biztos szabadon rendelkezhet. Június 8. Keszthely város tanácsülése úgy döntött, hogy ülései ezután nyilvánosak lesznek, hogy a nép szabadon hozzászólhasson.

28 Június 10. A megyei nemzetőröket eskütételük után kiképezték, majd tisztjeik vezetésével júliusban levonultak a Drávához. A keszthelyieket Laky Demeter nemzetőrkapitány és Sebessy Kálmán százados, az egerszegieketNagy Sándor vezette. Június 12. Zalaegerszeg város ülése Csertán Sándor ügyvédet jelölte a népképviseleti országgyűlésbe követnek. Ugyanezen ülésen kérték a leendő képviselőtől, hogy támogassa a városban felállítandó gimnázium ügyét. Javasolták, hogy a népképviseleti országgyűlés döntsön a boradó kilenced és a királyi regálék megszüntetéséről is.

29 Június 13. Szemere Bertalan belügyminiszter utasította a DélDunántúli megyéket, hogy jelentős erőket vezényeljenek a horvát-szlavón határszakasz védelmére. Június 15. A megye kilenc választókerületében országgyűlési képviselőket választottak. Egyhangú szavazással vagy közfelkiáltással került a pesti népképviseleti országgyűlésre a 18