Ljudje ob Muri. Népek a Mura Mentén 2. kötet (Zalaegerszeg, 1998)

Bondár Mária (Budapest): Rézkori és kora bronzkori kutatási problémák a Délnyugat-Dunántúlon

Rézkori és kora bronzkori kutatási problémák a Délnyugat-Dunántúlon hány közösség élhetett. Anélkül, hogy a pontos számításokat elvégeznénk megállapítható, hogy ugyancsak csekély népsűrűséggel számolhatunk a rézkor vagy a bronzkor idején. Ha mindezeket figyelembe vesszük már nem is olyan kevés az a lelőhely, amelyet sikerült megtalálnunk. Természetesen ezzel a módszerrel nem tudjuk megmagyarázni, hogy pl. a badeni kultúra miért nem települt meg ezen a vidéken. Szerencsés esetben a feltételezett nagyobb és kisebb, szállásszerű telepek mindegyikének nyomai megtalálhatók felszíni gyűjtés alkalmával. Kevésbé szerencsés esetben - amilyen a Kerka-vidék is - azaz erdőkkel borított, mocsarakkal szabdalt, földművelésre csak kevés helyen alkalmas területen esetleg egyik településtípus sem található meg, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy adott korszakban nem települtek meg a területen emberek. Például a Kis-Balaton rekonstrukciójánál az egyik legnagyobb lelőhelyen, Balatonmagyaród-Hídvégpusztán 1985-ig az addig feltárt 18.000 m

2-en még hiányzott a Balaton-Lasinja kultúra telepmaradványa, a badeni kultúra temetkezései, a Somogyvár-Vinkovci kultúra gödrei és a kisapostagi kultúra sírjai (KIS-BALATON 1986). Mindezek csak a további nagy felületű feltárások során kerültek elő. Más területről vett további példákkal is igazolhatnánk, hogy ma már csak a nagy felületek feltárásakor várhatók igazán új eredmények a településhálózat vagy településszerkezet vonatkozásában. A lelőhelyek hiányának másik okát, a természetföldrajzi, környezeti okok vizsgálatát természettudományos módszerekkel kell elvégezni, ugyanis a táji és talajtani adottságokat tekintve hasonló medencével volt dolgunk a hahóti mikrorégió kutatásánál is, kizárólag földrajzi vagy talajtani okok nem indokolják az egyes korszakok településeinek e térségbeli hiányát. Az összefüggő erdőségek, a mocsaras vidék természetesen nem volt ideális környezet hosszabb ideig tartó megtelepedéshez. A térségben hiányoznak a nagyobb folyók, a nagyobb, összefüggő vízfelületek, így pl. a nagyállattartással foglalkozó közösségeknek sem lehetett ideális környezet a csak időszakosan bővizű néhány patakocska. Valószínűleg ilyen okok miatt hiányoznak egyes korszakok a Mura-vidék tágabb körzetéből. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását a komplex tudományos vizsgálatoktól és a térségben várható nagy léptékű autópályás leletmentésektől remélhetjük. Irodalom BÁNFFY 1990: BÁNFFY Eszter: Übergang des Spätneolithikums und die Kupferzeit im Komitat Zala (Átmenet a későneolitikumból a korai rézkorba Zala megyében). Zalai Múz 2 (1990) 67-70. BÁNFFY 1995: BÁNFFY Eszter: Neolithic and Copper Age settlements at Hahót and Zalaszentbalázs-Pusztatető, Hahót-Szartóri I—II. Antaeus 22 (1995) 35-50. BÁNFFY 1996: BÁNFFY Eszter: Újkőkori és rézkori települések Zalaszentbalázs határában. (Zalaszentbalázs-Pusztatető, Hahót-Szartóri I—II.) Zalai Múz 6 (1996) 97-147. BANNER 1956: BANNER János: Die Péceler Kultur. Budapest 1956. (ArchHung 35) BONA 1960: BÓNA István: A becsvölgyi női idol. A Göcseji Múzeum Jubileumi Emlékkönyve 1960, 83-95. BÓNA 1963-1964: BÓNA István: The Peoples of Southern Origin of the Early Bronze Age in Hungary I-II. Alba Regia 4-5 (1963-1964) /1965/. 17-63. o. 23