Ljudje ob Muri. Népek a Mura Mentén 2. kötet (Zalaegerszeg, 1998)

Csikány Tamás (Budapest): Josip Jellačić altábornagy a magyar szabadságharcban

Josip Jellačič altábornagy a magyar szabadságharcban A „déli hadsereg" a következő erőkből állt: Kriegern-hadosztály - 2 gyalogdandár Dietrich-hadosztály - 3 gyalogdandár Rasztic-hadosztály - 2 gyalogdandár Ottinger-lovashadosztály - 2 lovasdandár tüzértartalék - 14 üteg Mayerhofer vezérőrnagy Péterváradot zároló erői Összesen kb. 44.000 fő A Délvidéken - Bácskában és Bánságban - március végén változott meg az addig jellemző szerb fölény. Ekkor nevezték ki hadszíntér parancsnokká Perczel Mór tábornokot, aki azonnal aktív, támadó tevékenységbe kezdett. Kijutott a Ferenc-csatornához, majd Péterváradhoz, elfoglalta Verbászt, Szenttamást, a szerb erőket a Titeli-fennsíkra szorította. Ezt azonban nem sikerült elfoglalnia. Április végén megjelent a Bánságban Bem tábornok is, aki Perczellel együttműködve, megtisztította a Temesközt és kiszorította innen az erdélyi osztrák hadtestet. A bán május 18-án indította el hadait Pétervárad-Titel irányába és ott kívánta magához vonni az szerb hadtest maradványait. Ezután tervezte megindítani hadjáratát Bácska elfoglalására. A terv végrehajtását azonnal meg is kezdte és június 4-én a „déli hadsereg" négy gyalogdandára, két lovasdandára, valamint tartalékai már a Titeli-fennsíkon álltak.

16 Jellačič csapatainak beérkezése után Perczel kénytelen volt lemondani a fennsík elfoglalásáról, ezért Pétervárad-Újvidék felé fordult és a vár szerb csapatok általi körülzárását akarta felszámolni. Ez azonban nem sikerült, ugyanakkor parancsot kapott a kormánytól, hogy csapatainak egy részét engedje át a főhadseregnek. Mielőtt azonban e parancsot Perczel végrehajtotta volna, még egy rajtaütést kívánt végrehajtani az ellenségen. Ugyanebben az időben azonban már a bán is megindította csapatait és így került sor a június 7-i kátyi ütközetre. Ez az összecsapás Jellačič csapatainak teljes győzelmét hozta, melyet elsősorban ismét kiváló nehézlovasságának köszönhetett. Perczel veszteségei jelentősek voltak, a horvát csapatoknál viszont elenyésző. Perczel ezután hátra vezette csapatait a Római-sáncok mögé és teljes tétlenséget mutatott. Jellačič ugyanakkor Újvidékre sietett és Pétervárad e jelentős hídfőjét kívánta elfoglalni. Kísérletei azonban kudarcot vallottak. A hiábavalóságot felismerve a bán felújította támadását Bácska elfoglalása érdekében, ezért a Ferenc-csatorna felé fordult. Itt június 25-én egy heves ütközetben elfoglalta az ó-becsei hidat. Bácska ezzel a császári-királyi csapatok kezére került, amiért Jellačič táborszernagy megkapta a Mária Terézia-rendet. A délvidéki kudarcok okot adtak a magyar kormány számára, hogy a IV. hadtest parancsnokát Perczel Mór tábornokot engedetlensége és túlzott önállósága miatt, június 7-én elmozdítsa beosztásából. Helyére először ideiglenesen Tóth Ágoston ezredest nevezték ki, majd a hadügyminisztérium június 24-én Guyon Richárd tábornokot állította erre a posztra. A IV. hadtesten kívül ekkor már a Délvidéken tevékenykedett a Kmety György ezredes vezette hadosztály, mely a győri ütközet után szakadt el a VII. hadtesttől. A hadszíntér parancsnoka Vetter Antal altábornagy volt. Ennek az erőnek az élén kellett felvennie a harcot Jellačič bán csapataival és minél gyorsabban egy támadó hadjáratot vezetni. Vetter terve szerint az ellenséges csapatokat két irányból kellett megtámadni, a IV hadtest a Földvár-Szenttamás-Verbász irányban, míg a Kmety-hadosztály északról, a Ferenc211