„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Galavics Géza: Dorffmaister István történeti képei

lengyel királyé volt, s arra az alkalomra készült, amikor Habsburg Erzsébetet eljegyezte. Minderről lásd Galavics 1980, kat. 65. A portrénak a különböző utazók által említett feliratát Borsos József 1837ben készült másolata (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok) őrizte meg, magyar fordítását Sajó Tamásnak köszönöm. 11 Azok között, akik Dorffmaister mohácsi csataképeit fölkeresték vagy legalább számon tartották, költő (Péteri Takács József, 1797), történész (Kresznerics Ferenc, 1802), művelt katona (Csehy József, 1806), orvos (Bene Ferenc, 1833), ügyvéd (Bárány Ágost, 1837), Habsburg főherceg (István nádor, 1847) egyaránt megtalálható volt. Naplóföljegyzéseikből, leveleikből legtöbbet idéz Boros L. 1974, 279-280. 12 A másolatokról s a Borsos kópiákról készült litográfiákról Galavics 1980, kat. 65. 13 Péteri Takáts József tanítványa nevében írt útinaplója - lásd 8. jegyzet - kézirat, 1. oldal. 14 Szigetvárról máig a legrészletesebben Éber 1913, 193-201 kitűnő, 1910 körül Hollenczer László által készített felvételekkel. Éber után közöljük a chronosztichonos feliratok fordítását is. 15 Corpus Juris Hungarici... első, F. L. Schmittner metszetével illusztrált kiadása Nagyszombatban 1742-ben jelent meg, s azt követően ugyanazoknak a rézdúcoknak a felhasználásával többször is kiadták. A metszetekről lásd Rózsa György: Magyar történetábrázolás a 17. században. Budapest 1973, 76, 158 és 135. kép; Galavics Géza: A magyar királyok képmásai a 17-18. században. In: A középkori magyar királyok képei. Szent István király Múzeum, Székesfehérvár, 1996. Kiállításkatalógus, szerk. Fülöp Gyula. 16 F. X. Kari Palkó a pozsonyi főoltárképet 1745 körül festette-. Schmittner metszete ezt (s nem a kép vázlatát, Chicago, Art Institut) követi. A metszetet Szilárdffy Zoltán gyűjteményéből közlöm, s hozzájárulását itt is köszönöm. 17 A Dorffmaister által jelzett olajfestményt, párdarabjával, egy Mózes az érckígyóval témájú képpel együtt közli Fábián 1936a, 15,20-21. 18 Dorffmaister Szily Jánoshoz 1792 február 10-én írt leveléből idézi Fábián 1936a, 19. 19 Az oltárképről kismonográfia - Galavics 1971 - készült, amely a megrendelő, a közönség és a művész nézőpontjából vizsgálja Dorffmaister alkotását. 20 A megrendelő Szily püspök művészetpártolásáról Galavics Géza: A szombathelyi püspökség mint műalkotás. Új Művészet, 1991/8. 29-31. 21 Szily püspök 1786-ban írt leveléből közli Géfm 1929, 72., idézi Galavics 1971, 28. 22 A Pannnonhalmán őrzött „Szent István palást" 1613-ban, П. Mátyás uralkodása idején készült másolat, amelyet Mária Terézia 1775-ös látogatását követően, 1779-ben ajándékozott Pannonhalmának. Még a két világháború között is Szent István korából származónak tartották. Eredetét, korát, történetét Kovács Éva tisztázta, s mindezeket legutóbb összefoglalta Pannonhalma jubileumi kiállításkatalógusában: Mons Sacer 996-1996, Ш. kat. С18. A palást Szombathelyre menekítésének történetét Sólymos Szilveszternek, a pannonhalmi művészeti gyűjtemények kezelőjének szíves szóbeli közléséből ismerem. Eszerint Somogyi Dániel főapát (1768-1801) adta át a palástot Szily püspöknek megőrzésre, s a rend visszaállításakor Eölbey János kanonok vitte vissza Pannonhalmára. 23 Szily levelét (1792 február 2) közli Kapossy 1922, 116-117, a metszeteket azonosította és közölte Galavics 1971, 36-38, és 20-21. kép. 24 A metszet 1774 előtt készült, s Johann Christoph von Reinsperger metszette. Az oltárképpel való öszszefüggéséről részletesen Galavics 1971, 13-14, és 6. kép. Vinzenz Fischer a 18. század utolsó harmadában a történeti festészet tanára volt a bécsi Akadémián, s tudatosan kereste a történeti témájú festményei elkészítésekor a hitelesség növelésének eszközrendszerét. 1775-ben például a székesfehérvári plébániatemplomba festendő „Szent István felajánlja országát Szűz Máriának" témájú képének elkészítésekor túl azon, hogy a koronázási palástot és a magyar koronát metszetek alapján hűen festette meg, aziránt is érdeklődött a város tanácsnokainál, hogy vajon hány éves lehetett Szent István a korona fölajánlásakor. A levelet közli Schoen Arnold: Fischer V. festő levelei a Szent István főoltárképről. Székesfehérvári Szemle 1933/3-4. 3. 25 A magyar verset (A Sz. István Szombathelyi új képének leírása) Czinke Ferenc szombathelyi gimnáziumi tanát írta, s „Öt magyar óda szent Istvány napjára" címmel Szombathelyen 1792-ben kiadott ódagyűjteményében jelentette meg. A vers német fordítását (... Beschreibung Des neuen Gemähide des heil, ungarischen Königs Stephans in Steinamanger...) pedig a soproni domonkos szerzetes tanár, Seraphin Geiger készítette el 1793-ban. Mindkettőt közli s részletesen elemzi Galavics 1971,40-52 26 Kiskomáromról legrészletesebben Kostyál 1995, 225-233, benne a templom kegyuraságáról is pontosításokkal. Korábban Galavics 1980, kat. 67. annak jelzésével, hogy „Kiskomárom a Központi (esztergomi) papi szeminárium (Semmarium Generale) birtoka volt, s templomát két szakaszban festtették ki Dorffmaisterrel". Mivel ez a Seminarium Generale 1793-ban, a templomhajó kifestésének évében, Pozsonyban működött, így Kostyál 1995, 225. kritikájával ellentétben - nem látunk ellentmondást abban, hogy „a pozsonyi „Seminarium Generale" a kiskomáromi falképek megrendelője". 94