„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Zsámbéky Mónika: A templomfestő Droffmaister István II. 1781–1797

kompozíciót fest a felsőőri templom számára két évvel később (36. kép). A kép kisebb mérete miatt (kb. 200 x 116 cm) még zsúfoltabbnak tűnik, Mária figurája zömök, semmi légiesség nincs benne. Nem emelkedik felfelé, hanem ül egy gomolygó felhőn. A vajszlói baloldali angyal hasonló hátrahanyatló beállításban megismétlődik, itt is csak egy rózsaszínű lepel fedi világos testét. A jobboldali angyal Felsőőrön kisebb puttó, vízszintesen lebegve lefelé, az apostolok csoportjára mutat. A felsőőri kép erősen átfestett volt, amit 1932-ben a restauráláskor leszedett Wallischer Ferenc bécsi festőművész.

41 Jobban sikerült az incédi (Dürnbach) templom főoltárképe, amely a késői korszak egyik főművének tekinthető (37. kép). A szignált (Stepha. Dorffmaister inve. et pin. 1794) nagyméretű (520 x 260 cm) festményen Dorffmaister elhagyja az átlós szerkesztést és a kiterjesztett karú hangsúlyos apostolfigurát, a két szféra, az alsó és a felső sáv egyértelműen elkülönül. Az apostolok inkább a hatalmas kőszarkofággal vannak elfoglalva, a fedelét felemelik, az egyik tanítvány belehajol, a többiek is belenéznek. Csak a jobboldali vörös köpenyes álló alak és a térdelő, kezét imára kulcsoló Szent Péter néz felfelé a távolodó Szűzanyára. A koporsófedél felnyitását és az evvel való hangsúlyos foglalatosságot Johann Lukas Kracker besztercebányai főoltárképén találjuk meg (1774),

42 de itt az alakok jóval elragadtatottabbak, a drapériák lendületesebbek, izgalmasabbak, a fényárnyék játék sokkal érzékletesebb. Dorffmaister incédi képén mozgalmasságot inkább Mária és az angyalok csoportjánál találunk.

43 A fehér ruhában, kék köpenyben lebegő Mária feje körül csillagok fénylenek, két oldalról egyegy hatalmas angyal emeli fel. A jobboldali angyal egészen kitekert testhelyzetben támasztja meg a Szüzet alulról, a baloldali nagyszárnyú, rózsaszínű ruhás angyal liliomot tart a kezében. Hármas csoportjukat kisebb puttók röpködik körbe, az egyik rózsát nyújt lefelé. Az incédi oltárkép vázlatát a Soproni Múzeum őrzi (kat. sz. 43.)

4A Ugyanezt a témát 1792-ben Felcsúton is megfestette.

45 Krisztus megkeresztelése Korai munkáin falképen ill. grisaille képen találjuk e kedvelt újszövetségi témát: Császár, Nova, Kenyéri. Főoltárképet Szentivánfán festett a Keresztelő Szent János titulusú templom számára (38. kép)

46 Az igen rossz állapotú festmény restaurálásra szorul. A sötét háttérből kiviláglik Krisztus középen álló előrehajló alakja, mögötte Szent János csészéből vizet önt rá. János baljában fehér zászló, Ecce Agnus Dei felirattal. A középső csoportot lebegő angyalok veszik körül, felül a Szentlélek és az isteni szem háromszögben. A kép jobb alsó sarkában egy sisakos, vörös leples katona ül, ami Dorffmaister más képeiről ismerős figura. A szombathelyi székesegyház mellékoltárképét 1792-ben készíti el, előbb a színvázlatokat, amelyeket Szily éles szemmel bírál, és változtatásokat javasol,

47 majd a két oltárképet (a Jézus megkeresztelését és a Szent István megalapítja a pannonhalmi apátságot). A keskeny, igen magas képen Krisztus valószínűtlen helyzetben hajlik a Jordán fölé, amint János vizet önt rá (39. kép). A mellékfigurák rendezetlenek, zavaros csoportot alkotnak. Felül angyalok serege érkezik, az előtérben beszélgető férfiak állnak. Az oltárkép színvázlata budapesti magántulajdonban \<m(kat. sz. 40.).

48 Krisztus a kereszten Ezt a képtémát mind kisméretű kabinetképnek, mind nagyméretű oltárképnek számtalanszor megfestette. Az egyes képek külön elemzése helyett csak az eltéréseket emeljük ki. Valamennyi keresztrefeszítés kép jellemzője a nagyméretű keresztfa, amely majdnem az egész kép hosszát betölti. A kereszt tetején fehér lapon a háromnyelvű felirat, a tövében koponya csontokkal. A horizont igen alacsony, a távolban néhány épület tűnik fel. A felhős, sötét égbolton a nap korongja félig eltakarva látszik. Krisztus lehajtott fejjel, lobogó ágyékkendővel függ a kereszten, testének rajza általában pontos ariatómiailag. A változatosságot csupán az ágyékkendő csomózásában és esésében, néha. mellékfigurák megjelenésével hoz. A soproni katolikus konvent korai oltárképe (kat. sz. 38.) után 1785-ben készült a Magyar Nemzeti Galéria rézlemezre festett kis képe (kat. sz. 29.)

49 Hasonló kisméretű képet őriz a szombathelyi Smidt Múzeum (kat. sz. 48.).

50 A keskeny képen Jézus ágyékkendője jobbra lobog, a háttérben jobbra emeletes épületek csoportja látható. Bizonytalan Dorffmaister szerzősége a hímesházi mellékoltár Kálvária-képnél, itt Mária Magdolna térdelő alakja egészíti ki a jelenetet.

51 Nagyobb méretű oltárképet (188 x 95 cm) őriznek a soproni Szentlélek plébánián (kat. sz. 2J.).

52 A festményen új elem a kereszt tövében megjelenő kígyó, amely almába harap. Itt az ószövetségi bűnbeesésre utaló motívumot kapcsolja össze a jézusi megváltás gondolatával, kiemelve annak egyetemes történelmi jelentőségét. A nyúli templomban 1786-ban festi meg a Kálváriát, a kaboldi (Kobersdorf) evangélikus templomban a következő évben. A kaboldi templomba a főoltár a sopronbánfalvi hegyi (egykor pálos) templomból került át 1786-ban, amikor a pálos rend feloszlatása után az elárverezett oltárt az itteni evan51