„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Zsámbéky Mónika: A templomfestő Droffmaister István II. 1781–1797

kompozíciót fest a felsőőri templom számára két évvel később (36. kép). A kép kisebb mérete miatt (kb. 200 x 116 cm) még zsúfoltabbnak tűnik, Mária figurája zömök, semmi légiesség nincs benne. Nem emelkedik felfelé, hanem ül egy gomolygó felhőn. A vajszlói baloldali angyal hasonló hátrahanyatló be­állításban megismétlődik, itt is csak egy rózsaszínű lepel fedi világos testét. A jobboldali angyal Felső­őrön kisebb puttó, vízszintesen lebegve lefelé, az apostolok csoportjára mutat. A felsőőri kép erősen átfestett volt, amit 1932-ben a restauráláskor lesze­dett Wallischer Ferenc bécsi festőművész. 41 Jobban sikerült az incédi (Dürnbach) templom főoltárképe, amely a késői korszak egyik főművének tekinthető (37. kép). A szignált (Stepha. Dorffmaister inve. et pin. 1794) nagyméretű (520 x 260 cm) festményen Dorffmaister elhagyja az átlós szerkesztést és a kiterjesztett karú hangsúlyos apostolfigurát, a két szféra, az alsó és a felső sáv egyértelműen elkülönül. Az apostolok inkább a ha­talmas kőszarkofággal vannak elfoglalva, a fedelét felemelik, az egyik tanítvány belehajol, a többiek is belenéznek. Csak a jobboldali vörös köpenyes álló alak és a térdelő, kezét imára kulcsoló Szent Péter néz felfelé a távolodó Szűzanyára. A koporsófedél felnyitását és az evvel való hangsúlyos foglalatossá­got Johann Lukas Kracker besztercebányai főoltár­képén találjuk meg (1774), 42 de itt az alakok jóval elragadtatottabbak, a drapériák lendületesebbek, iz­galmasabbak, a fényárnyék játék sokkal érzéklete­sebb. Dorffmaister incédi képén mozgalmasságot inkább Mária és az angyalok csoportjánál talá­lunk. 43 A fehér ruhában, kék köpenyben lebegő Má­ria feje körül csillagok fénylenek, két oldalról egy­egy hatalmas angyal emeli fel. A jobboldali angyal egészen kitekert testhelyzetben támasztja meg a Szüzet alulról, a baloldali nagyszárnyú, rózsaszínű ruhás angyal liliomot tart a kezében. Hármas cso­portjukat kisebb puttók röpködik körbe, az egyik ró­zsát nyújt lefelé. Az incédi oltárkép vázlatát a Sop­roni Múzeum őrzi (kat. sz. 43.) 4A Ugyanezt a témát 1792-ben Felcsúton is megfestette. 45 Krisztus megkeresztelése Korai munkáin falképen ill. grisaille képen ta­láljuk e kedvelt újszövetségi témát: Császár, Nova, Kenyéri. Főoltárképet Szentivánfán festett a Ke­resztelő Szent János titulusú templom számára (38. kép) 46 Az igen rossz állapotú festmény restaurálás­ra szorul. A sötét háttérből kiviláglik Krisztus közé­pen álló előrehajló alakja, mögötte Szent János csé­széből vizet önt rá. János baljában fehér zászló, Ecce Agnus Dei felirattal. A középső csoportot le­begő angyalok veszik körül, felül a Szentlélek és az isteni szem háromszögben. A kép jobb alsó sarká­ban egy sisakos, vörös leples katona ül, ami Dorffmaister más képeiről ismerős figura. A szom­bathelyi székesegyház mellékoltárképét 1792-ben készíti el, előbb a színvázlatokat, amelyeket Szily éles szemmel bírál, és változtatásokat javasol, 47 majd a két oltárképet (a Jézus megkeresztelését és a Szent István megalapítja a pannonhalmi apátságot). A keskeny, igen magas képen Krisztus valószínűt­len helyzetben hajlik a Jordán fölé, amint János vi­zet önt rá (39. kép). A mellékfigurák rendezetlenek, zavaros csoportot alkotnak. Felül angyalok serege érkezik, az előtérben beszélgető férfiak állnak. Az oltárkép színvázlata budapesti magántulajdonban \<m(kat. sz. 40.). 48 Krisztus a kereszten Ezt a képtémát mind kisméretű kabinetképnek, mind nagyméretű oltárképnek számtalanszor meg­festette. Az egyes képek külön elemzése helyett csak az eltéréseket emeljük ki. Valamennyi keresztre­feszítés kép jellemzője a nagyméretű keresztfa, amely majdnem az egész kép hosszát betölti. A ke­reszt tetején fehér lapon a háromnyelvű felirat, a tö­vében koponya csontokkal. A horizont igen ala­csony, a távolban néhány épület tűnik fel. A felhős, sötét égbolton a nap korongja félig eltakarva látszik. Krisztus lehajtott fejjel, lobogó ágyékkendővel függ a kereszten, testének rajza általában pontos ariató­miailag. A változatosságot csupán az ágyékkendő csomózásában és esésében, néha. mellékfigurák megjelenésével hoz. A soproni katolikus konvent korai oltárképe (kat. sz. 38.) után 1785-ben készült a Magyar Nemzeti Galéria rézlemezre festett kis képe (kat. sz. 29.) 49 Hasonló kisméretű képet őriz a szombathelyi Smidt Múzeum (kat. sz. 48.). 50 A kes­keny képen Jézus ágyékkendője jobbra lobog, a háttérben jobbra emeletes épületek csoportja látható. Bizonytalan Dorffmaister szerzősége a hímesházi mellékoltár Kálvária-képnél, itt Mária Magdolna térdelő alakja egészíti ki a jelenetet. 51 Nagyobb mé­retű oltárképet (188 x 95 cm) őriznek a soproni Szentlélek plébánián (kat. sz. 2J.). 52 A festményen új elem a kereszt tövében megjelenő kígyó, amely almába harap. Itt az ószövetségi bűnbeesésre utaló motívumot kapcsolja össze a jézusi megváltás gon­dolatával, kiemelve annak egyetemes történelmi je­lentőségét. A nyúli templomban 1786-ban festi meg a Kál­váriát, a kaboldi (Kobersdorf) evangélikus temp­lomban a következő évben. A kaboldi templomba a főoltár a sopronbánfalvi hegyi (egykor pálos) temp­lomból került át 1786-ban, amikor a pálos rend fel­oszlatása után az elárverezett oltárt az itteni evan­51

Next

/
Oldalképek
Tartalom