„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Kostyál László: A templomfestő Dorffmaister István I. 1760–1780

válik Esterházy László pécsi püspök szerepe is. A festőt azonban elsősorban nem a székhelyépítő főpapi szándék foglalkoztatta - hisz e feladatokat nagyobb formátumú művészeknek szánták - hanem a plébániák sorát gyarapító és csinosító pásztori buzgóság. Pályájának első két évtizede Dorffmaistert e feladatra determinálta. Jegyzetek 1 Garas 1955, 103-113. 2 Garas 1955, 275, hivatkozik: Tomek 1902, 62. Magyarul: Tomek Ödön: Történelmi helyek és műemlékek Sopron-Vármegyében, Sopron é. n, 55. 3 Részletesebben 1. Kostyál 1995,212-215. 4 u. ott. 5 Boros 1974a, 61-83; 61. Boros L. - szíves közlése alapján - újabban 1781 körűire teszi a büssüi képek keletkezését, 1764-ben csupán a kápolna épült volna meg. A freskók mai állapota a stiláris megfontolásokon alapuló kronológiai behatárolást - a leírtakon túl - alig teszi lehetővé. 6 Aschenbrenner - Schweighofer 1965, Abb. 103. 7 Fábián 1936, 1-2,30. 8 u. ott. 9 Galavics Géza, in: Barokk művészet 1993, 176177,27. kép. 10 Barokk művészet 1993, 317, 125. kép. 11 Fábián 1936, 28-29. 12 Mons Sacer 996-1996. Ш. k. 71-72. (Garas K. képismertetőjével). 13 Portréit szemügyre véve e dátum 1772. Az akadémikusként szignált arcképek sorának első darabja a soproni Voss Károly arcképe volt (szignója: „Steph. Dorffmaister pinxit Ex Caesa. Reg. Viemien. Acad. 1772'\ vagyis az évszámot és egy „n" betűt leszámítva egyezik a rábahídvégivel). Érdekes, hogy az ez évből származó soproni oltárkép-vázlaton ennek hangsúlyozását nem tartotta fontosnak. 14 Garas 1955,274-275. 15 Michael Jaffé: Rubens and Italy, Oxford 1977, 201, 160. kép. 16 Fábián 1936,26. és 27. 17 Szántó 1941. 18 Aschenbrenner - Schweighofer 1965, Abb. 95. 19 Kostyál 1995,218. 20 Fábián 1936, 25-26. 21 A kérdéskörrel foglalkozó Erdélyi Zsuzsanna kimutatta, hogy ez a típus a középkori Biblai pauperum képi ábrázolásokon is megjelenő verbális ikonográfiájának elemeit őrzi, amit archaikus jellegű, de a közelmúltban gyűjtött népies imádságokkal támasztott alá: pl: „Fehér rózsa, Máriakert, Én kilépek én ajtómon aranyos pénteken Belépek Krisztus nyomába Krisztus nyoma mellett egy szál aranyvessző, Egy szál arany vessző mellett szent szék. Abba ül a Boldogságos Szűz Mária, Sír kesereg..." A kemenesszentpéteri mennyezetfreskón éppen a két lábnyom mögött ül Mária - mintha csak az idézett részletet illusztrálná - és egyetlenként a szereplők közül lefelé, a sziklára néz, fiát siratva. L. Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépek, Bp. 1976, 415, 120. ima, de a motívum szerepel a 121. imában is (417Д 22 Garas 1955,275, 131. 23 Csatkai 1956, 464^166. 24 Szilárdfy 1996, 207-218. 25 Szmrecsányi 1935; Kostyál 1995, 215-220. 26 Kapossy 1922, 117-118. 27 Szmrecsányi 1935, 37-38. Dorffmaister hatalmas munkásságából alig néhány megbízási szerződést ismerünk, ilyen a szombathelyi püspöki palota Szent Pál termére vonatkozó (Fábián 1935. 305306.), a soproni Szentlélek-templomé (Csatkai 1956, 379.) és a jelen kötetben publikált (1. Zsámbéky Monika tanulmányát) kemenesmihályfai. 28 Boros 1974, 269-284; 276-77. 29 Boros 1974a, 78, 79, 81. 24