„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Boda Zsuzsanna: Dorffmaister István világi falképei – kastélyok, középületek dekorációja

komponált freskón középen lépcsős emelvényen áll Schilson János antik rómait utánzó páncélzatban; jobb kezének lendületes mozdulatával éppen okira­tot emel le egy vörös párnáról, amit a mögötte álló férfialak tart. A lépcsőn álló egyik gyermek Ma­gyarország címerére támaszkodik. Jobb oldalról férfiak, Sopron város polgárai zászlókkal igyekez­nek a császári kiküldött felé, a mellettük álló gyer­mek Sopron címerét fogja. E „földi" csoportot alle­gorikus alakok veszik körül: Schilson feje fölött az Igazság mérleggel és karddal, valamint a Béke és Jólét nőalakjai, lábuknál II. József profilképével. Felettük harsonákkal kezében a Hír szárnyal. Balol­dalon Kronosz taszítja a mélységbe a gonoszság és irigység figuráit, a felette lebegő fáklyás géniusz ba­bérágat tart a magasba. Jobbra a főnixmadár a meg­újhodás szimbóluma. A mennyezetkép voltaképpen a rendet teremtő Schilson és az uralkodó dicsőítése a barokk apoteózisok hagyományos formájában. A császár kiküldötte elhozza az igazságot, s ezáltal a békét és a jólétet is a városra. Ez az aktualizálás ko­rábban nem volt szokásos a magyarországi városhá­zák díszítésénél. A II. József alatti politikai változá­sok, reformok, amelyek a hazai polgárság politikai beállítottságát is megváltoztatták, annak művészeté­ben is változást hoztak. A városházák dekorációjá­ban a hagyományos ábrázolásokat (pl. Utolsó ítélet) aktuális városi és politikai témák váltották fel. Itt az Utolsó ítélet-kompozícióknak egy parafrázisát is látjuk, amelyben visszatér a jók megjutalmazása és a gonoszok megbüntetése, de a Világbíró helyét II. József és Schilson foglalja el. 44 Egyházi megrendelésre készült világi épületek Az 1777-ben újonnan megalakult szombathelyi egyházmegye művelt és ambiciózus első püspöke, Szily János elsősorban új székesegyház, püspöki re­zidencia és papi szeminárium felépítését, valamint egész egyházmegyéjének fejlesztését tűzte ki célul. A felvilágosodás idején, II. Józsefnek az egyház te­vékenységét rendeletekkel korlátozó időszakában Szily püspök székhelyének kiépíttetését csak lassú ütemben, de tudatos és egységes megrendelői kon­cepció szerint valósította meg. A több, mint húsz éven át elhúzódó munkák folyamán először a sze­minárium, majd a püspöki palota, végül a székes­egyház épült fel, egységes, tudatos elgondolás sze­rint, amelynek kialakítója és következetes végre­hajtója a püspök maga, s ebben segítőtársa Melchior Hefele építész és Franz Anton Maulbertsch, vala­mint Dorffmaister István is. Ezekkel a művészekkel Szily püspök még győri kanonok korában ismerke­dett meg Zichy Ferenc győri püspök udvarában, s később, saját székhelyének kiépítésekor komoly megbízásokkal látta el őket. A püspöki palota 178l-re készült el, következő évben Maulbertsch a díszterem oldalfalait az ókori Savaria történetének jeleneteivel díszítette négy, domborművet imitáló falképen, s erre két évre, 1784-ben, Dorffmaister az akkor kertre néző föld­szinti terem falaira a püspök megbízásából római istenek szobrait, antik romokat és mellettük Savaria ókori kőemlékeinek hiteles képeit festette (94. kép) 46 A sala terrena freskói sokáig nem szerepel­tek a művészettörténeti szakirodalomban. A régi­ségtárként működő terem falait vitrinek takarták, ahogyan az egy 1910-ben készült fényképen is lát­szik, s a képeket nem lehetett rendesen szemügyre venni. Elsőként Fábián Mária vetette fel Dorffmaister nevét a freskókkal kapcsolatban, 47 amelyet aztán a később előkerült szignatúra ­Stepha. Dorffmaister pinxit CJCIDCCLXXXIV. - is igazolt. A freskók és a hozzá kapcsolódó kőtöredé­kek részletes elemzését, értelmezését B. Thomas Edit kutatásainak köszönhetjük. A mai püspöki palota és környéke az ókori Savaria központja volt; a katedrális területén volt a forum, a palota pedig a hajdani capitolium helyén áll. Az építkezéskor előkerült kőemlékeket a püspök összegyűjtette, Schönvisner Istvánnal, korának jeles tudósával földolgoztatta, s a palota sala terrená­jában elhelyezett archeológiai gyűjteményben kiál­lította, amelyhez az értelmező gondolati körítést Dorffmaister falképei adták. Ez, az ókor iránti ele­ven érdeklődés és sokoldalú általános műveltség nemcsak a 18. század végének antikvitás-újrafelfe­dezésével hozható kapcsolatba, hanem konkrétan a püspök tanultságával. Szily ifjú korában a római Collegium Germanicum-Hungaricumban tanult évekig, s őt is lenyűgözték az antik Róma emlékei, a barokk Róma épületei és terei, s ez egész későbbi életét, egyéniségét, gondolkodását, munkáját meg­határozta. Szombathelyi palotájában lakosztályának előszobáját is Piranesi római metszeteivel díszíttet­te. 48 Tudatosan hirdette az antik Savaria fénykorát és dicsőségét, komolyan vállalta ezt az antik örök­séget, amelyet püspöki palotájának dísztermében és sala terrenájában is megjeleníttetett. Ugyanide tar­tozik a kőemlékek Schönvisner-féle tudományos földolgozása, amely a mai archeológusoknak is fontos forrásmunka. 49 A sala terrena téglalap alakú termének falain az ókori Savaria kőtöredékei és az antik Róma épület­maradványai és isten-szobrai együtt láthatóak. Az istenek Vergilius Aeneiséhez kapcsolódó figurák, olyanok, akik Róma alapításának legendájában pro vagy kontra, de tevékeny résztvevők. így a terem három részre tagolt rövid oldalainak festett fülkéi­ben (mindössze egy a valódi fülke) a következő fes­tett szobrok láthatók: Venusé Aeneas anyjáé, 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom