„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Boda Zsuzsanna: Dorffmaister István világi falképei – kastélyok, középületek dekorációja

komponált freskón középen lépcsős emelvényen áll Schilson János antik rómait utánzó páncélzatban; jobb kezének lendületes mozdulatával éppen okiratot emel le egy vörös párnáról, amit a mögötte álló férfialak tart. A lépcsőn álló egyik gyermek Magyarország címerére támaszkodik. Jobb oldalról férfiak, Sopron város polgárai zászlókkal igyekeznek a császári kiküldött felé, a mellettük álló gyermek Sopron címerét fogja. E „földi" csoportot allegorikus alakok veszik körül: Schilson feje fölött az Igazság mérleggel és karddal, valamint a Béke és Jólét nőalakjai, lábuknál II. József profilképével. Felettük harsonákkal kezében a Hír szárnyal. Baloldalon Kronosz taszítja a mélységbe a gonoszság és irigység figuráit, a felette lebegő fáklyás géniusz babérágat tart a magasba. Jobbra a főnixmadár a megújhodás szimbóluma. A mennyezetkép voltaképpen a rendet teremtő Schilson és az uralkodó dicsőítése a barokk apoteózisok hagyományos formájában. A császár kiküldötte elhozza az igazságot, s ezáltal a békét és a jólétet is a városra. Ez az aktualizálás korábban nem volt szokásos a magyarországi városházák díszítésénél. A II. József alatti politikai változások, reformok, amelyek a hazai polgárság politikai beállítottságát is megváltoztatták, annak művészetében is változást hoztak. A városházák dekorációjában a hagyományos ábrázolásokat (pl. Utolsó ítélet) aktuális városi és politikai témák váltották fel. Itt az Utolsó ítélet-kompozícióknak egy parafrázisát is látjuk, amelyben visszatér a jók megjutalmazása és a gonoszok megbüntetése, de a Világbíró helyét II. József és Schilson foglalja el.

44 Egyházi megrendelésre készült világi épületek Az 1777-ben újonnan megalakult szombathelyi egyházmegye művelt és ambiciózus első püspöke, Szily János elsősorban új székesegyház, püspöki rezidencia és papi szeminárium felépítését, valamint egész egyházmegyéjének fejlesztését tűzte ki célul. A felvilágosodás idején, II. Józsefnek az egyház tevékenységét rendeletekkel korlátozó időszakában Szily püspök székhelyének kiépíttetését csak lassú ütemben, de tudatos és egységes megrendelői koncepció szerint valósította meg. A több, mint húsz éven át elhúzódó munkák folyamán először a szeminárium, majd a püspöki palota, végül a székesegyház épült fel, egységes, tudatos elgondolás szerint, amelynek kialakítója és következetes végrehajtója a püspök maga, s ebben segítőtársa Melchior Hefele építész és Franz Anton Maulbertsch, valamint Dorffmaister István is. Ezekkel a művészekkel Szily püspök még győri kanonok korában ismerkedett meg Zichy Ferenc győri püspök udvarában, s később, saját székhelyének kiépítésekor komoly megbízásokkal látta el őket. A püspöki palota 178l-re készült el, következő évben Maulbertsch a díszterem oldalfalait az ókori Savaria történetének jeleneteivel díszítette négy, domborművet imitáló falképen, s erre két évre, 1784-ben, Dorffmaister az akkor kertre néző földszinti terem falaira a püspök megbízásából római istenek szobrait, antik romokat és mellettük Savaria ókori kőemlékeinek hiteles képeit festette (94. kép)

46 A sala terrena freskói sokáig nem szerepeltek a művészettörténeti szakirodalomban. A régiségtárként működő terem falait vitrinek takarták, ahogyan az egy 1910-ben készült fényképen is látszik, s a képeket nem lehetett rendesen szemügyre venni. Elsőként Fábián Mária vetette fel Dorffmaister nevét a freskókkal kapcsolatban,

47 amelyet aztán a később előkerült szignatúra Stepha. Dorffmaister pinxit CJCIDCCLXXXIV. - is igazolt. A freskók és a hozzá kapcsolódó kőtöredékek részletes elemzését, értelmezését B. Thomas Edit kutatásainak köszönhetjük. A mai püspöki palota és környéke az ókori Savaria központja volt; a katedrális területén volt a forum, a palota pedig a hajdani capitolium helyén áll. Az építkezéskor előkerült kőemlékeket a püspök összegyűjtette, Schönvisner Istvánnal, korának jeles tudósával földolgoztatta, s a palota sala terrenájában elhelyezett archeológiai gyűjteményben kiállította, amelyhez az értelmező gondolati körítést Dorffmaister falképei adták. Ez, az ókor iránti eleven érdeklődés és sokoldalú általános műveltség nemcsak a 18. század végének antikvitás-újrafelfedezésével hozható kapcsolatba, hanem konkrétan a püspök tanultságával. Szily ifjú korában a római Collegium Germanicum-Hungaricumban tanult évekig, s őt is lenyűgözték az antik Róma emlékei, a barokk Róma épületei és terei, s ez egész későbbi életét, egyéniségét, gondolkodását, munkáját meghatározta. Szombathelyi palotájában lakosztályának előszobáját is Piranesi római metszeteivel díszíttette.

48 Tudatosan hirdette az antik Savaria fénykorát és dicsőségét, komolyan vállalta ezt az antik örökséget, amelyet püspöki palotájának dísztermében és sala terrenájában is megjeleníttetett. Ugyanide tartozik a kőemlékek Schönvisner-féle tudományos földolgozása, amely a mai archeológusoknak is fontos forrásmunka.

49 A sala terrena téglalap alakú termének falain az ókori Savaria kőtöredékei és az antik Róma épületmaradványai és isten-szobrai együtt láthatóak. Az istenek Vergilius Aeneiséhez kapcsolódó figurák, olyanok, akik Róma alapításának legendájában pro vagy kontra, de tevékeny résztvevők. így a terem három részre tagolt rövid oldalainak festett fülkéiben (mindössze egy a valódi fülke) a következő festett szobrok láthatók: Venusé Aeneas anyjáé, 183