Ljudje ob Muri. Népek a Mura Mentén 1. kötet (Zalaegerszeg, 1996)

Halász Imre (Zalaegerszeg): School and Scholling in the Second Half of the 19th Century in the Villages along the River Mura

HALASZ Imre Külön kiemelendő, hogy a muravidéki és muraközi iskolákban a község horvát, illetve szlovén anyanyelve mellett magyart is tanítottak. Korabeli, de főleg később keletkezett téves nézeteket kell eloszlatnunk azon tény közlésével, hogy a kisiskolákban az oktatás mindig, 1868 előtt is anyanyelven folyt. Római katolikus iskolák mellett szépszámú zsidó kisiskolát is említenek forrásaink. Tizenkét hitközségről tudunk a térségben, melyből hat működtetett iskolát. A tehetősebb alsólendvai hitközségben egy kétosztályos magániskolában valamennyi iskolába járó iskolaköteles gyereket tanította Lustig Emmanuel tanító. Alsólendván kívül még egyosztályos iskolát is működtetett a hitközség a közeli Zalabaksán, Belatincon, Dobriban, Kerkakutason és a távolabbi Szentgyörgyvölgyön. A tanítók általában a hitközségek sakterei, a hitközségek iskolai célra berendezetlen házában oktattak. Nincs lehetőségünk a részletes fejlődéstörténet elemzésére, így az indulás főbb adatai mellett a fél évszázad múltán regisztrált eredményt kell még megnéznünk, elörebocsátva, hogy a 19. század második felének gazdasági, igazgatási és polgári fejlődése összhangban van az iskolaszerkezet és -szervezet fejlődésével. Három járást - az alsólendvait, csáktornyait, perlakit - nézve: megszaporodik az iskolák száma, 42 római katolikus, két református, egy evangélikus és egy izraelita iskola mellett, főleg a Mura menti kisközségekben 33 állami iskolát létesítettek a magyarosítás nehezen félreismerhető szándékával, míg a községi iskolák száma a századelőn kilenc. Alsólendván három (római katolikus, evangélikus és izraelita) iskola működik ekkor már, nagyságukra alkalmazott tanítóinak számából következtethetünk: a római katolikus iskola négytanítós volt, míg a másik két felekezet egy-egy tanítót alkalmazott. Hasonló nagyságrendű iskola csak Letenye iskolája a térségben. Az állami iskolák közül a 9 tanítós perlaki (Prelog) és a 8 tanítós csáktornyai (Cakovec) a legnagyobb. A községek által fenntartott iskolák közül Kotor (Kotoriba) hattanítós, Alsódomború (Dolnja Dubrava) öttanítós iskoláit kell kiemelni. Az iskolák megsokasodásával egyidőben megnőtt a jól képzett tanítók utáni igény. Ezt igyekezett kielégíteni a Csáktornyai Tanítóképző Intézet 1879-es megnyitása. Itt a régióból származó, a régió nyelveit beszélő tanítókat képeztek. Az intézet 1882 és 1894 között 138 végzett tanítót bocsátott ki, akik eleget tudtak tenni a települések nyelvi elvárásainak. A múlt század 70-es éveiben tanítási segédkönyveket és tankönyveket fordítottak le horvátra vagy vendre, megjelentek a kétnyelvű, vend - magyar, illetőleg horvát - magyar iskolák is. Nem állíthatjuk, hogy a múlt század második felében a közoktatásügyi igazgatás miden kérdést megoldott, de az tagadhatatlan, hogy az iskolák számának nagyarányú növekedése és a központilag előírt tananyag komoly előrelépést jelentett. Az alsófokú oktatás mindig is anyanyelven folyt, s ez akkor is így maradt, amikor - elsősorban a kevésbé tehetős, döntően nem magyar anyanyelvű területen - megjelentek az állami iskolák, ahol elsősorban nem a nyelvvel, hanem a tananyag tartalmával igyekeztek befolyásolni a tudatformálást, s ahol a magyar nyelvet és az anyanyelvet egyaránt oktatták. 224