Ljudje ob Muri. Népek a Mura Mentén 1. kötet (Zalaegerszeg, 1996)
Vándor László (Zalaegerszeg9: The Seats of the Hahót-Buzád Family
A Hahót-Buzád nemzetség birtokközpontjai püspökség mellett az Atyusz nemzetségnek is birtoka volt e vidéken 19 . A kevés oklevél miatt a Hahót-Buzád nemzetség birtokviszonyai a Muraközben csak részlegesen rekonstruálhatók. Bizonyos, hogy a Muraköz nagyrészt a Búzádtól származó családok birtokában volt, illetve a Hahót ágbeli Mihály birtokolt belőle egy kisebb részt. A folyóköz nyugati dombosabb fele I. Búzád fia Arnold ágáé volt. Amikor 1270-ben V. István elkoboztatta a hűtlen Arnold fia Miklós birtokait, akkor öccse, ifjabb (III.) Arnold részét Sztrigó várában és tartozékaiban nem bántotta, mert őt zsenge kora miatt a hűtlenség vétke nem érhette. 20 129l-l292-ben a Arnold ág birtokügyekben intézkedik itt, 21 majd ezzel az Arnolddal ez az ág kihal. A keleti síkvidéki részeket a II. Búzádtól és Mihálytól származó ágak birtokolják, majd Mihály fiának halála után csak az előbbiek. A birtokviszonyaik rekonstruálása csak részben lehetséges, mivel a vonatkozó okleveleik jórészt elvesztek, amikor az osztrákok a 13. század • végén (1270-72) megszállták a Muraközt. Ez a tény, valamint az új királyhoz való viszonyuk lehetett az oka, hogy a Buzádfiak nem kérik azonnal birtokaikat, mikor Károly Róbert király a Muraközt visszaszerzi (1328). Csak akkor indítanak pert, amikor azokat a király 1350-ben a Lacfiaknak adományozta, a per az új birtokosok ellen irányul. Az 1351-től 1376-ig tartó monstre pert a Muraközt utoljára birtokló testvérek II. Búzád fiainak III. Búzádnak, I. Csáknak, Lankrédnak a leszármazói indították, a közben kihalt Trisztán ág örökségéért is. A per során a Buzádfiak több 13. századi oklevelet tudtak bemutatni, ezek elsősorban Lankréd leszármazóitól származtak. A vizsgálat során, 1351-ben a megye hatósága és az esküdtek azt vallották, hogy Csáktornya vára Hahóti Jánost (Lankréd ág) és Csányi Csák fia Pétert, valamint Egyed fia Jánost (Csák ág) örökösödés jogán (iure haereditario) illeti meg. 1351-ben Falkosi Miklós (Lankréd ág) az egész nemzetsége nevében eltiltotta a királyt Szombathely és a hozzá tartozó 16 falu eladományozásától, amely Trisztán magszakadása folytán került a király kezére. 1358-ban felsorolják az István herceg által 1259-ben Lankrédnak adott 9 birtokot, melyek Szombathely, a két Polena, Nedelk, Zank (Zunk), Láncréttornya, Kedhel és Tornova. 1368-ban a nádori közgyűlésen a Hahótiak Lackfi István fiai által elfoglalva tartott és őket illető Paradych más néven Csáktornya vára, Láncréttornya, Terestyéntornya és Buzádtornya birtokok miatt tesznek panaszt. Ebből az oklevélből kitűnik, hogy mindegyik testvérnek volt vára a Muraközben, ezek közül azonban ekkor már csak egy állt. A hosszú per aztán 1376-ban ért véget. A pert a Lackfiak nyerték, mivel az ítélet indoklása szerint a Hahótok a régi birtoklásukról és korábbi tiltakozásukról a Lackfiaknak történt eladományozás előtti időből nem tudtak okleveleket felmutatni, annak ellenére, hogy azokat korábban a király már eladományozta Danes mesternek, majd tőle jutott újból vissza a király kezére. Emellett a felperesek nem tudták az eredeti adománylevelet sem felmutatni, és a várak a törvényes elévülési időn, 32 éven túl voltak a király kezén. 22 Ebből a peranyagból lehetett a legjobb adatokat találni a Hahót-Buzádok 1270 előtti birtokviszonyairól. Ennek alapján kíséreljük meg a birtokok, birtokközpontok elhelyezkedését felvázolni. A per anyagából és más oklevelekből világossá vált, hogy Lankréd birtokai Podturen (Tornova)-Belica (Béla) és Subotica (Szombathely)-Palovec (Palina) térségében voltak. 23 Az 1358-as felsorolás alapján Láncréttornyát Tornova és Szombathely között kell keresnünk. 137
