Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Vonyó József: Zala megye politikai viszonyai az 1930-as években az országgyűlési képviselőválasztások tükrében (1931–1939)

VonyóJózsef: Zala megye politikai viszonyai a% 1930-as években a% országgyűlési képviselőválasztások tükrében párt, de Keresztény Nemzeti Szocialista Front néven, melyről a társult felek egy-egy képviselője jutott a parlamentbe. Ebben az összefüggésben is fontos, hogy a KNSzF mindkét parlamenti képviselője Zalában szerezte mandátumát. Mindez azt jelzi, hogy a szociális helyzete miatt elégedetlen zalai katolikus agrárnépesség jelentős része a radikális irányzatok támogatójává vált a kormánypárttal szemben, a keresztény irányzatokhoz való kötődése azonban nem szűnt meg. Nagyrészt a keresztény pártokból kivált politikai irányzatot és annak képviselőjét erősítette szavazataival a szélsőjobbon, másrészt a zalaegerszegi kerületben szerzett mandátumot az Egyesült Keresztény Párt végül is négy országgyűlési képviselőjének egyike, dr. Thassy Kristóf. Ugyanakkor a kormánypárt megyei listájának élén az a gróf Eszterházy Móric jutott mandátumhoz, aki mindvégig a KGSzP, majd az Egyesült Keresztény Párt vezető politikusai közé tartozott. Tehát a két nagy politikai erő is részben volt kereszténypárti politikusok révén tudta megszerezni a szavazók támogatását. A vázlatos adatok és felvillantott összefüggések is jelzik, hogy Zala megye politikai viszonyait egyéni színek jellemzik az 1930-as években, melyeket részben magyarázhatunk azokkal a sajátos gazdasági, társadalmi és felekezeti viszonyokkal, melyek a népszámlálási és birtokstatisztikai adatok alapján rekonstruálhatók. E rövid vázlat azonban nem ad teljes és hiteles képet. Inkább csak arra alkalmas, hogy felhívja a figyelmet egy fontos szakmai feladatra: a két világháború közötti magyarországi társadalom politikai mozgásainak megismerése, hiteles bemutatása szempontjából is rendkívül fontos lenne Zala megye 1919-1945 közötti társadalom- és politikatörténetének — teljes körű forrásfeltárásra épülő — feldolgozása. TÁBLÁZATOK /. s%. tábládat A Zala megyei egyéni választókerületekben elnyert mandátumok pártok közötti megoszlása (1927—1935) Választókerület 1926 1931 1935 Alsólendva/Lenti Egységes Párt Egységes Párt Nemzeti Egység Pártja Balatonfüred Egységes Párt Egységes Párt Nemzeti Egység Pártja Keszthely Magyar Agrárpárt Egységes Párt Nemzeti Egység Pártja /Keresztény Gazdasági és Szociális Párt** Kiskomárom Egységes Párt Pártonkívüli Nemzeti Egység Pártja Letenye Keresztény Gazdasági és Szociális Párt Pártonkívüli Nemzeti Egység Pártja Nagykanizsa Egységes Párt Pártonkívüli* Pártonkívüli Pacsa Keresztény Gazdasági és Szociális Párt Független Kisgazdapárt Nemzeti Egység Pártja Tapolca Magyar Agrárpárt Keresztény Gazdasági és Szpáális Párt Keresztény Gazdasági és Szociális Párt Zalabaksa Egységes Párt Egységes Párt Függeden Kisgazdapárt Zalaegerszeg Egységes Párt Keresztény Gazdasági és Szpáális Párt Nemzeti Egység Pártja Zalaszentgrót Egységes Párt Keresztény Gazdasági és Szpáális Párt Keresztény Gazdasági és Szociális Párt * Kállay Tibor, a Bethlen-kormány volt pénzügyminisztere eredetileg az Egységes Párt képviselője volt. 1928-ban Gömbösnek a kormánypártba történt visszavétele ellni tiltakozásként kilépett a pártból. Az ezt követő időszaki választáson pártonkívüli jelöltként szerzett ismét mandátumot ** A mandátumot eredetileg Öetl Pálffy Dénes (NEP) nyerte el, de ellenfele, dr. Meizler Károly (KGSzP) visszaélések miatt megóvta a választást, melynek eredményét a választási bíróság megsemmisítette. 225