Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Béres Katalin: A millennium Zala megyében

Zala megye ezer éve építkezés 1897-ben fejeződött be, az ünnepélyes megnyitót szeptember 8-án tartották, ahol már három évfolyam diákjai hallhatták a Jankovich főispán által felolvasott jelmondatot: "A haza ezeréves fennállásának emlékére emelt ez intézet tanítsa a tudományokat, hirdesse az Isten-, haza- és emberszeretetet, hogy megszilárdulva ezredéveken át viruljon a haza." A hálás város ezen a napon emléktáblát helyezett el a gimnázium létrehozását engedélyező Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter szülőházán. A honfoglalás ezredik évfordulójának ünnepéről nemcsak Budapesten, s nemcsak a különböző avatások, emlékmű állítások alkalmával emlékeztek meg, hanem a kormány szándéka szerint minden település, iskola és törvényhatóság külön is ünnepet ült. Ezekre az ünnepélyekre májusban került sor, s általában azonos koreográfia szerint zajlottak le. Zala vármegye törvényhatósága 1896. május 11-én tartotta millenniumi díszgyűlését, amelyen az újonnan kinevezett főispán, a somogyi származású gróf Jankovich László elnökölt. Hazafias megnyitója után a díszmagyaros testület a templomba vonult és ünnepi misén vett részt. A mise után a vármegyeházán folytatódott az ünnepség, melynek szónoka Rozmanith Rikhárd zalavári apát volt, akinek a magyarság ezeréves történelmét méltató „nagyívű" beszéde „főispáni javaslatra teljes terjedelmében jegyzőkönyvileg megörökíttetett". A szónoklat után Skublics István földbirtokos terjesztette elő a díszközgyűlés határozatait, melyek szerint emléktáblával jelölik meg Deák Ferenc és Csány László szülőházát, a vármegyei kultúralapból 200-200 Ft-os ösztöndíjat adományoznak egy-egy, az egerszegi, a kanizsai és a keszthelyi főgimnáziumba járó, szegény sorsú zala megyei tanulónak, valamint a megyei tisztviselői karnak az 1896-os évet három szolgálati évnek számítják be. A közgyűlést 200 terítékes díszebéd követte, ahol tósztok hosszú sorában köszöntötték az ezeréves hazát, az uralkodópárt, a főispánt és egymást. Este a Korona szállóban fényes táncvigalom kezdődött, ahol megjelent a vármegye összes előkelősége, s ahol a "tánc és jó kedv kivilágos kivirradtig tartott". A vallás- és közoktatási miniszter 1896/7584. sz. rendelete értelmében Magyarország ezeréves fennállását az ország összes népoktatási intézményében május 9-én ünnepelték meg. Az ünnepségek lebonyolítását nem bízták a véletlenre, a minisztérium 16 pontból álló útmutatást bocsátott ki az iskolák számára, amelyben meghatározta, hogyan kell a millenniumi iskolai ünnepélyeket megtartani. A füzetke tartalmazta a tanítók és a gyermekek által elmondandó ünnepi beszédek vázát, - amit aztán egyénileg lehetett színesíteni - a verseket és az erre az alkalomra írt dalok kottáit is. A minisztérium elrendelte, hogy 1896-ban iskolai ajándékkönyvnek Kölcsey Parainesisét osszák ki a diákok között. Zala megye kis településein az iskolai ünnepséget és a község ünnepét általában együtt tartották meg, míg a városokban külön-külön ünnepeltek. A nagy nap rendszerint taracklövésekkel vagy zenés ébresztővel kezdődött a zászlódíszbe öltözött falvakban. A diákok az iskolánál gyülekeztek ünnepi ruhában, a lányok koszorúval a fejükön, hajukban nemzeti színű szalaggal, a fiúk mellükön kokárdával jelentek meg, majd zászlóval kezükben ünnepi, hálaadó istentiszteletre vonultak, amelyen részt vett a település apraja-nagyja. A mise után a templom előtt, vagy az iskolában került sor az ünnepi műsorra. Zalaszentbalázson az iskolaudvaron, a király borostyánnal koszorúzott képe előtt zajlott az ünnepség, amelyen a gyermekek vizsgáztatására is sor került. Molnáriban, az állami iskolában Magyarország megkoszorúzott térképe előtt a horvát ajkú gyerekek „tiszta magyarsággal" adták elő beszédeiket, verseiket. Gelsén „Éljen az imádott ezer éves magyar haza!" feliratú transzparenssel díszítették fel az iskolát, s az udvaron a közadakozásból készített millenáris zászló alatt zajlott az ünnepség. „Emelte az ünnepély magasztosságát, hogy a ...programot a helybeli két iskola: községi és izraelita iskola tanulói felváltva közösen tartották meg". A horvát nyelvű Muraviden a 20 pontból álló programból mindössze három volt horvát nyelvű. A helyi kántortanító négy hét alatt tanított be a gyerekeknek — „kik magyarul csak az iskolában gagyognak"- hat magyar dalt, verseket, beszédeket. A Zala című lap tudósítója szerint „Örömkönny ült nem egy szemben az édes hazai nyelvnek a horvát gyermekek ajkáról való hallatára." Az iskolai és községi ünnepségeket délután majális, népünnepély, este pedig a felnőttek részére táncmulatság követte. A zalaszentgróti gyerekek szüleikkel együtt Hamburger Salamon csáfordi pincéjéhez kirándultak, ahol uzsonna és táncmulatság várta őket. A muravidi népünnepélyen is megvendégelték az iskolásokat. A községi elöljáróság 20 Ft-ot szavazott meg az ünneplésre, de a helyi plébános és a jegyző gyűjtést rendezett a lakosság körében, s „a mi jó horvátjaink siettek filléreiket a szép eszme megvalósítására áldozni...". A zalakoppányiak a közeli erdőbe kirándultak, ahol a gyerekeknek ügyességi versenyeket, a felnőtteknek táncmulatságot rendeztek. Bellatincon, a réten tartott népünnepélyen az iskolások dísztornázást mutattak be. Tomajon a község elöljárósága a gyermekek megvendégelésére és a nép mulattatására 50 Ft-ot és 10 akó bort szavazott meg. A nagykanizsai ifjúság ünnepe már május 8-án este kezdődött a főgimnázium tanulóinak fáklyás felvonulásával. Erre az alkalomra a várost is feldíszítették, fellobogózták, és fényesen kivilágították. A dekorálásban különösen kiemelkedett az Első Magyar Általános Biztosító Társaság, melynek erkélyét magyar címerrel ékesített transzparens díszítette, s amelyen „Isten áldd meg a magyart!" és „Ifjú nemzedék szolgáld becsülettel a hazát! 896 — 1896" felirat volt olvasható. A felékesített magánházak közül különösen kitűnt a Weiser-, a Grünhut- és a Rosenfeld-féle ház. A hazát és az uralkodópárt éltető diákság a Felsőtemplom előtti térre vonult, ahol nagy tömeg várta őket. A Szózat eléneklése után hazafias versekből és Torma Tóni cigánybandájának zenéjéből összeállított műsort hallhattak a jelenlévők. Közben pedig Steinberger Győző tanuló tartott szónoklatot „a haza sok szenvedéseiről és 210