Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Halász Imre: Megyei jelképek. Címerek

Ha/as% Imre: Megyei jelképek. Címerek lyen színű szőlőlevelet takar. Babosdöbréte címere zölddel és kékkel vágott hegyestalpú pajzs felső zöld mezejében kivont kardot tartó arany kar, alsó kék mezejében zöld hármas halom, rajta boltozott arany korona, előtte ezüst kard és virág. Bagód címere kékkel és zölddel vágott háromszögű pajzs, a pajzstalpon ezüst pólya, a pajzsközépen balra lebegő, köpenyes, ezüst kézfejű arany kar arany Szent Koronát tart. A pajzsfő közepén négy egymással szemben álló ezüst csillag. Az ezüst pólya a Zala folyót a zöld annak völgyét jelképezi, a kar és a korona a falu templomának védő szentjére, - a korona-felajánlást szimbolizálva — Szent István királyra, míg a négy csillag az egykor négy önálló községre utal, melyből a mai Bagód kialakult. Bak címere vágott csücsköstalpú pajzs, felső kék mezejében a faluház arany sziluettje, alsó része ezüsttel és zölddel négyszer vágott mező, a zöld mezőben ezüst hullámos pólya. Balatongyörök címere: csücsköstalpú, felül hullámvonallal süvegezett pajzs arannyal és zölddel hasított mezejében kék pajzstalp, benne jobbra úszó ezüst hal. A jobboldali arany mezőben lebegő zöld szőlőfürt, a baloldali zöld mezőben lebegő emberarcú arany nap. A pajzson vörös szívpajzsban lebegő ezüst horgony. Bánokszentgyörgy címere kékkel és zölddel vágott hegyestalpú pajzs, a két mező között hullámos arany pólya van. A felső kék mezőben jobbra vágtató ezüst lovon ülő vörös ruhás postás, az alsó zöld mezőben öt összefonódó lebegő búzakalász. A címerpajzs alatti szalagon a település neve látható. A település régi címere egyébként nevére utalt: zöld pajzstalpú kék csücsköstalpú pajzsban Szent György legyőzi a sárkányt. Becsvölgye címere hasított csücsköstalpú pajzs, jobboldali kék mezejében zöld pajzstalpon arany fa, felette arany nap, baloldali mezeje zölddel és ezüsttel hétszer vágott, a zöld pólyában ezüst, az ezüstben zöld hatágú csillag. Belezna nem kívánta visszaállítani régi, ekevasakat ábrázoló, jobbágyközség mivoltára utaló címerét. A több variáció közül elfogadott címer álló, háromszögű pajzs, benne zöld pajzstalpon arany templom áll. A pajzstalpon vízszintes hullámpólya. A címerpajzs vörös mezejében behajló kék sátor, a felső, baloldali vörös mezőben lebegő arany szőlőfürt, a jobboldaliban lebegő, szárán összefogott három arany búzakalász. A címert két, alul összefogott zöld tölgyfaág szegélyezi arany makk-terméssel. Bocfölde címere barokkos csücsköstalpú kék pajzs, alsó harmada zöld dombot ábrázol, jobbra zöld fa, balra természetes színű, jobb oldalához illesztett tornyú templom. A pajzs felett és a pajzs mindkét oldalán, annak felső harmadáig lenyúló szőlőindák kilenc szőlőfürttel. Borsfa címere álló, csücsköstalpú, ezüst tárcsapajzs vörös pajzsfővel, benne lebegő ezüst kettős kereszt. A pajzstalpban zöld hármashalom, a pajzsderékon lebegő, tőből elágazó három zöld tölgyfalevél, közte egy-egy arany makkterméssel. A pajzsot jobbról nyelvét kiöltő, kettősfarkú arany oroszlán, balról kioltott nyelvű, kiterjesztett szárnyú, ágaskodó arany griffmadár tartja. A címertartók ezüst arabeszken állnak, erről függő arany szalagban van a község neve. Csapi címere jobboldalt ívelt vágott tárcsapajzs, felső zölddel és kékkel hasított jobboldali zöld mezejében lebegő arany fa, baloldali kék mezejében lebegő ezüst védőszent. Alsó vörös mezejében zöld pajzstalpon álló emeletes arany épület. Csatár címere kékkel és vörössel vágott hegyestalpú pajzs, jobboldali kék mezejében ezüst templommal, alatta két ezüst szalag - a település két vízfolyására utal - baloldali vörös mezejében lebegő apáti pásztorbot — az egykori bencés apátságra utal — a vörös mező felső részén a négy bástyafok az egykori várra emlékeztet. A bal mező ezüst pajzsfőjén egy kovácsszerszám, ami a község nevére, a hajdani fegyverkovácsokra utal (chitary — a fegyverkovács szó szláv megfelelője). Cserszegtomaj címere kékkel és vörössel hasított hegyestalpú pajzs, zöld, enyhén felfelé ívelő pajzstalppal, középen ezüst ekevas, jobbra ezüst kasza, balra ezüst szőlőmetsző kés. A kék mezőbe arany, a vörös mezőbe zöld virág nyúlik fel a pajzsderékig. A pajzs felett felkelő nap és sugarai, középen szüretelő ezüst ember, hátán puttonynyal. A foszlányok színe baloldalon kék, jobboldalon vörös. A pajzs alatt arany szalagon Cserszegtomaj felirat. Csesztreg címerénél jó példáját találjuk annak, hogyan lehet a régi címert helyesen alkalmazni. A címer elfogadását hosszú vita előzte meg. Végül a régi, feudális kori címer született újjá, sikeresen ellenállva minden jó szándékú, ám a címertan szabályait felrúgó javaslatnak. Az arannyal szegélyezett, felső szélén kettős íveléssel csipkézett, jobb és bal szélén ívelt, sarkainál harántosra vágott, csücskös talpú pajzs kék mezejében törzséből háromfelé ágazó, dús lombozatú ezüst tölgy lebeg, jobb és bal oldaláról a törzs magasságában hegyével lefelé, élével kifelé fordított ezüst ekevas. Dióskál - tájképszerű — címerében a zöld több árnyalatát is alkalmazták. Arany szegélyű felső harmadánál kicsúcsosodó zöld hegyestalpú pajzs alsó harmadában arany szőlőfürt és levél, a pajzs jobb oldalán barna törzsű, sötétzöld lombkoronás fa, mellette templom, mögötte néhány sötétzöld vonal a környék dombjait hivatott jelképezni. Sajnálatos, hogy a képviselőtestület ezt a címert fogadta el, amikor Dióskálnak volt egy régi, hiteles címere is: vörös csücsköstalpú pajzsban, zöld pajzstalpon jobb mancsában kivont kardot tartó arany oroszlán. Dobri község címere álló kék kerektalpú pajzsban hat bástyafokos ezüst várfal, két szélén egy-egy lerombolt torony csonkjával és kőkeretes, jobb alsó oldalán roncsolt kapunyílással. A várfal felett ötleveles, lebegő, nyüt arany koronából „növekvő helyzetben szembefordult" vörös ruhás, aranyhajú, fején ötleveles, nyílt arany koronával ábrázolt hajadon, halántékaiból kinövő arany szarvasagancsokkal. A címerpajzs alatt arany szalag, rajta fekete DOBRI felirat, a település neve előtt és után egy díszpont. A pajzsot kétoldalt egy-egy, alul közös tőből elágazó 353