Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Prokopp Mária: Zala megyei középkori falképei

Zala megye ezer éve ablakok karakterisztikus arcképeivel együtt, dekoratív, lírai művész jeles alkotásai, aki az észak-itáliai Friaul, így Spilimbergo trecento falképeit is láthatta. A Bevonulás Jeruzsálembe-ábrázolás monumentális, plasztikus alakjai és a próféta mellképek a prágai Teoderik műveinek hatását feltételezik. A legfelső sor jeleneteinek ügyeden, vaskos for­mái szerényebb festő közreműködését jelzik a kevésbé jól látható, 16 méteres magasságban. Lackfí II. István az 1370-es években hosszabb időt töltött Észak-Itáüában, amikor a királyi seregek élén, Francesco Carrara szövetségeseként küzdött Velence ellen. 1383-84-ben, közvetlenül a keszthelyi templom feltételezett 1386-87 körüli kifestésé előtt, horvát-dalmát bánként ugyancsak szoros kapcsolatban állt az itáliai kultúrával. Mint nádor a királyi udvari műhelyből is hívhatott festőket Keszthelyre. Budán — amint ezt a Képes Krónika miniatúrái, főképpen a címlapja mutatják — a cseh művészek is jól ismertek voltak. Lackfi II. István 1387­ben a zalai ispán hivatalát is betöltötte, így még inkább érthető, hogy a megye kiemelkedő városában, amely család­ja egyik központja is volt, országos jelentőségű művészeti alkotással kívánta nevét emlékezetessé tenni. A keszthelyi falképek töredékességük ellenére is nagy fontosságú emlékek. Méltán engednek következtetni városaink, sőt a nádori megbízatás révén a budai királyi udvar elpusztult festészeti kultúrájára is. Lackfi II. István nádor és országnagy (1396) festette ki a Muraközben, Csáktornya közelében Szentilona pálos kolostor templomát is a 14. század végén. A Muraközt 1350-ben kapták meg a Lackfiak Nagy Lajos királytól. Az új uradalom köz­pontját Csáktornyán alakították ki. 1376-ban a király kedvelt pálos szerzeteseit hívták Szentilonára. Templomukat a Mennybe felvett Szűz Mária és Mindenszentek tiszteletére szentelték fel. A 15. század első felében a Lackfi uradalom a Ciliéi családé lett, majd Mátyás kirá­ly az Ernuszt családnak adta. 1546-tól a Zrínyieké lett, akik a temp­lom mellé építették családi mauzóleumukat. A templom ekkor kapta a Szt. Ilona ti tu-lust, ami ettől kezdve a településnek is névadója lett. 1786-ban II. József feloszlatta a pálos rendet is. A XIX. század ele­jén a Knezevic család a romos kolostorból kastélyt építtetett, amely­nek kápolnáját a templom egykori szentélyéből alakíttatta ki. A templom hajóját, tornyát és a Zrínyi-mauzóleumot elbontották. A 14. század végi pálos szentély falképeiről 1948 óta tud a művészettörténet, de csak 1991-95-ben került sor a feltárásra. Az egykori kétszakaszos, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyt teljesen beborították a falképek. Ma ebből Ivan Srsa tanulmánya szerint a következő töredékes ábrázolások ismerhetők fel: 1 / A keleti fal csúcsíves záródásában a szembeforduló Atyaisten fél alakja, jobbját áldásra emeli, baljában csukott könyvet tart. 2/ Az északkeleti fal íves záródásában Jézus fél alakja, keresztes nimbusszal, áldásra emelt jobbal és nyitott könyvvel. 3/ A délkeleti fal záródásában a Szentlélek galamb alakjában száll le, két imádó angyal között. 4/ Az északkeleti fal közép mezejében Krisztus áll, mint Virdolo­rum, balról három angyal száll feléje mondatszalaggal. Feltehetően a Gergely-mise ábrázolásának töredéke. A keleti és a délkeleti ablakbéllet hat-hat, négykaréjos keretekbe foglalt, félalakos női szentje a következő: Antióchiai Szt. Margit, Szt. Borbála, Szt. Lucia, ?, Szt. Apollónia, ?, majd hat női vértanú. 5) Az északi, szélesebb falon a Keresztrefeszítés jelenete kaphatott helyet. Jobbra, a keskenyebb falszakaszon Szűz Mária mennybevitele jelenik meg, a téma a templom eredeti titulusa. A mandorlába foglalt imádkozó Máriát egy-egy angyal emeli az égbe, ahol a Szentlélek galambja fogadja, és két angyal már a koronát helyezi a fejére. Felette, az íves falzáródásban fél alakos Madonna lactans, a gyermekét szoptató Mária látható. A déli fal két ablakának bélletében egy-egy álló szent kapott helyet, közülük a nyugati ablakban id. Szt. Jakab apostolt ismerjük fel. Balra a Jézus bemutatása a templomban-jelenet töredékei láthatók. A képek behatóbb stílus vizsgálata még a további kutatás feladata. A keszthelyi képekkel való formai kapcsolat azonban kétségtelen. A két falkép-együttesben így rokon a Szt. Margit a sárkánnyal-ábrázolás dekoratív vonalrit­mussal való felépítése, arányai, valamint Margit szelíd, lírai arckifejezése. Az ismeretlen szent keze ügyedenebb, de a keszthelyi jeleneteken is találkozunk hasonló, vaskosabb, sematikusabb kéz-ábrázolással. Úgy véljük, hogy Szentilonán is legalább két festő dolgozott, a vezető mester az arcokat és az alakok egészét vázolta fel, míg a szerényebb képességű a látszólag alárendeltebb részleteket. A szentilonai falképeket a kutatás a 14. század végére teszi. Biztosan 1397 előtt, még Lackfi életében készültek. Mint Keszthelyen vagy Türjén, a jeles művészi alkotá­sok itt is — a birtokos udvari tisztségei révén - a királyi udvarra utalnak, és annak elpusztult alkotásaira is következtetni engednek. A ^alas%entg)wrgyi templomfreskórés^lete. 15. s% eleje A történeti Zala megye területén a legnagyobb szabású gótikus falkép-együttest, a Bánffy-család kegyúri temp­72

Next

/
Oldalképek
Tartalom