Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Valter Ilona: Egyházszervezés, kolostorok, templomok a11–13. században

Valter Ilona: Egyhá^s^erve^és, kolostorok, templomok a 11-13. s%á%adban Egyházszervezés, kolostorok, templomok a 11-13. században Ezer éve annak, hogy István, a magyarok fejedelme II. Szilveszter pápától koronát kapott, amellyel királlyá koronázták. Ezzel népével együtt bebocsátást nyert a keresztény európai népek közösségébe. István király azonnal hozzálátott az állami és egyházi szervezet kiépítéséhez. Létrehozta a várispánságokat (vármegyéket), megszervezte a püspökségeket. A Balatontól északra és nyugatra kialakuló, a későbbi Zala előzményét képező vármegye neve - székhelye után — Kolon lett. Létezését a veszprémi püspökség határait leíró, 1009-ben kelt oklevélből ismerjük. István király Kolon megye területét egyház-igazgatásilag a veszprémi püspökség alá rendelte. Ez lett a veszprémi egyházmegyének a később Zala névre hallgató főesperessége. Szent László király a Dráva-Száva közének és Szlavóniának megszállása után, 1092-ben megalapította a zágrábi püspökséget. A hódítás után az első gyepűvonalon túl fekvő területek — a Kerka-Mura köze és a Muraköz — az ekkortól Kolon helyett zalainak nevezett várispánság felügyelete alá kerültek. Ez a terület a 11-12. század folyamán népesült be más, túlnépesedett vidékekről elköltöző, letelepedési helyet kereső emberekkel, addig lakatlan, vagy gyéren lakott gyepűelve volt. Egyház-igazgatásilag az újonnan szervezett zágrábi püspökség bekcsényi főesperességét képezte. (Bekcsény a mai Becsehellyel azonosítható.) E főesperesség déli határa a Dráva folyó, nyugati határa a megyehatár volt. Kíséreljük meg nyomon követni a templomok építésének folyamatát. A legelső templomokat a király alapította. A püspöki székesegyházak, Veszprém és Zágráb mellett biztosan volt templom a főesperesi székhelyeken, amelyek kezdetben egybeestek a korai vármegyeszékhelyekkel. Kolon megye ispáni várát a gondos kutatás ellenére sem lehetett lokalizálni. A teljesen feldúlt területen az elpusztult templom helyén folyt kutatás sem az épület alaprajzát, sem az építési korszakokat nem tudta tisztázni. Feltártak viszont egy több száz sírós temetőt, amelybe a 10. század utolsó negyedétől a 11. század második feléig temetkeztek. A legelső szerzetesi templomok az országban a bencés rend számára épültek. Szent István király Zalaváron is alapított bencés apátságot. Az egykori Mosaburgban valószínűleg sohasem szűnt meg teljesen a hitélet. Csak így magyarázható, hogy a 9. században itt felszentelt Szent Adorján templom titulusa öröklődhetett át az 1019-ben alapított bencés monostorra. A 11. század végén, a 12. század elején a vármegye központja már bizonyosan a bencés apátság mellett volt, melyet ettől kezdve zalavárinak neveznek. Ez az átszervezés összefüggésben van Szent László király már említett hódításaival és a gyepúrendszer átszervezésével. A vármegyének Kolon helyett Zala néven való említése 1134-ben fordul elő először. A Zalaváron folyó ásatások az ispánsági központból az övező sáncokat és a szabályos négyszögű övező várfal egy részét tudták feltárni. Az egykor a Vársziget déli felén álló ispánsági vár és a bencés apátság maradványai az újkori homokbányászással megsemmisültek. A bencés apátság a török korban végvár volt, ezért ismerjük egy 1569-ben, Giulio Turco olasz hadmérnök által készített felvételi rajzát. Ez a török kori végvárban mutatja az apátsági templom és a hozzá délről csatlakozó monostor alaprajzát. Előbbi all. század eleji észak-itáliai templomok kedvelt formáját mutatja. A keszthelyi Balatoni Múzeum kőtárában őrzött, innen származó néhány kőtöredék a 11. századi magyar művészet A ^alavári bencés apátság raj^a Giulio Turco 1569-es rajtán. Л nagyk,apornaki bencés apátság temploma. 1170-es évek, a 18. s^á^adban átalakítva. 61