Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Kubinyi András: Vásárok a középkori Zala megyében

ш Zala megye ezer éve A 41 vásártartó hely közül 14-ben tartottak sokadalmakat, 38-ban hetipiacokat (mivel tíz településen mind heti­piac, mind országos vásár létezett, a két vásártípus összege magasabb a vásártartó helyek számánál). A 14 sokadalomtartó helyen 24, a 38 hetipiacos helyen 41 hetipiacot tartottak. (Kapornakon 5, Szabaron 3, Nedelcén 3, Boldogasszonyfalván 2, Zalavárott ugyancsak 2 sokadalomra, Kanizsán, Pákán és Szabaron 2-2 hetipiacra maradt fenn adat. Országosan különben gyakoribb volt egy településen több sokadalom, egynél több hetipiac sokkal ritkábbnak számított.) Egyaránt tartottak mind sokadalmat, mind hetipiacot Bak, Kapornak, Kanizsa, Komár, Lendva, Páka, és Salomvár mezővárosokban, valamint Boldogasszonyfalva, Szabar, Tihany és Zalavár fal­vakban. Csak sokadalmat Almád, Nedelce mezővárosokban és Vászoly falvakban találunk. Vásártartási szem­pontból talán úgy lehetne rangsort felállítani, hogy egy sokadalmat két, egy hetipiacot egy pontnak veszünk. Ez alapján az alábbi rangsor állapítható meg. (Zárójelben a település centraütási pontszámát adjuk meg.) A Zala megyei középkori vásárok rangsora: Vásár­pontszám Települések száma Települések nevei és centraütási pontszámai. 11 pont 1 Kapornak (22) 8 pont 1 Szabar (11) 6 pont 1 Nedelce (12) 5 pont 2 Zalavár (17), Boldogasszonyfalva (8) 4 pont 2 Kanizsa (17), Páka (11) 3 pont 5 Komár (15), Lendva (14), Bak (11), Tihany (11), Salamonvár (9) 2 pont 2 Vászoly (8), Almád (5) 1 pont 27 Tapolca (17), Szentgirolt (16), Szántó (12), Rennek (11), Egerszeg (10), Bekcsényhely (9), Erek (9), Letenye (9), Mándhida (9), Szemenye (9), Szépeinek (9), Istvánd (8), Újudvar (8), Csány (7), Nemti (7), Pacsa (7), Szentjakab (7), Véged (7), Csabi (5), Nyirád (5), Dobos (5), Fancsika (4), Haholt (4), Szelcsevásárhely (4), Csütörtökhely (3), (Magyar)Szerdahely (3), Szentbalázs (2) A táblázatból nyilvánvaló, hogy a jelentősebb központi helyek egyben fontosabb vásárhelyek is voltak, a falu­sias hetipiacok egy része viszont alig rendelkezett centrális szereppel. Természetesen köztük is akadnak kivételek, pl. Szabar. Adataink valószínűleg hiányosak, hiszen nem nagyon képzelhető el, hogy pl. Tapolcán, Szentgirolton, Szántón vagy Egerszegen ne tartottak volna sokadalmakat. Az sem valószínű, hogy olyan jelentős központokban, mint Csáktornyán, Keszthelyen vagy Sümegen egyáltalán ne lett volna vásár. Ez a hiányos adatgyűjtés mellett valószínűleg a rossz forráshagyományozásra vezethető vissza. A sokadalmak időbeni szóródását tekintve a 24 sokadalom közül Almád és Vászoly időpontját nem ismerjük, a négy változó ünnepen tartottat (Letare vasárnap, Áldozócsütörtök és két Pünkösd) abba a hónapba helyezzük, ahol többször előfordult. Január: Kapornak (Vízkereszt utáni vasárnap) — Február: Szabar (Szent Péter széke, II. 22.) - Március: Kapornak (Letare vasárnap) - Április: Kanizsa (Szent György, IV 24.), Boldogasszonyfalva (Szent György, [előfordul azonban a következő napi Szent Márk előtti csütörtök néven is, ami nyilván annak a következménye, hogy a sokadalmakat a névadó ünnep előtti napokban kezdték, és ugyanannyival később fejezték be.]), Kapornak (Szent Márk, IV 25.) - Május: Páka (Szent Fülöp és Jakab, V 1.), Zalavár (Áldozócsütörtök), Kapornak (Pünkösd), Nedelce (Pünkösd) -Június: Nedelce (Szent Vid és Modestus, VI. 15.), Salamonvár (Szent László, VI. 27.), Zalavár (Péter-Pál, VI. 29.), Komár (valamikor június végén, nem sokkal július 5-e előtt) — Augusztus: Nedelce (Szent Osvát, VIII. 5.), Tihany (Nagyboldogasszony, VIII. 15.), Bak (Szent Bertalan, VIII. 24.) - Október: Kapornak (Szent Gál, X. 16.), Szabar (előfordul Szent Gál és Szent Demeter (X. 26.) kelettel egyaránt. Amennyiben két hetes sokadalomról volt szó, a két ünnep jelentheti ugyanazt a vásárt.), Boldogasszonyfalva (Szent Demeter), Lendva (Szent Simon és Júdás, X. 28.) — December: Szabar (Szent János evangélista, XII.27.) A 22 ismert időpontú vásár felét, tizenegyet az április utolsó hetétől számított valamivel több, mint két hónap alatt bonyolították le, június végéig. Júliusban nem volt sokadalom, augusztusban azonban három is, hogy szeptember megint üresen maradjon. Utána október második felében négy vásár következett. Ezen kívül decem­54

Next

/
Oldalképek
Tartalom