Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Halász Imre: Megyei jelképek. Címerek

Zala megye ezer éve vörös-ezüst városi színek visszaállítását. Hévíz városa 1992. őszén alkotta meg címerét. Az ekkor közgyűlési határozattal elfogadott jelkép kerek talpú, kékkel, ezüsttel vágott pajzs, kék mezőben jobbra forduló, előre lépő, vörös nyelvét öltő, mellső jobb mancsában kardot tartó, kiterjesztett szárnyú, bojtos farkú arany griffmadár. A címer alsó mezőjében zöld levelű, kinyílt piros lebegő tavirózsa. A zászlón a címert általában alatta egymást keresztező két aranyszínű égerfával ábrázolják. Lenti város régi pecsétjeiből egyeden értékelhető maradt fenn, a 19. századból: kerektalpú pajzsban (doborpajzsban) kardot tartó lebegő páncélos kar, felette csillag és a hold. (A pajzstalpban lévő apró ábra elmosódott, nem értelmezhető.) A pajzs két oldalán növényábrázolás, a pajzs felett egyszerű, nyílt korona. Egy 1852-es elmosódott pecsétet találtunk még, ahol a pajzstalpban eke látszik. A címermegújítás ismét a jól sikerültek közé tartozik. A megújított és 1997-ben elfogadott címer: zölddel és kékkel hasított csücskös talpú pajzs, jobb mezőjében a pajzsderékon két hullámos ezüst pólya, rajta aranyszínű nyitott kapus várbástya, bal mezőjében lebegő arany páncélos kar kivont kardot tart. A pajzs jobb felső részén három arany csillag, bal felső részén ezüst újhold. Itt kell megemlíteni, hogy Lenti szocialista kori, zölddel-vörössel vágott címerét már ideje volt hatályon kívül helyezni. Ebben olyan motívumok szerepeltek, mint a fél nap — ugyanis itt a legkevesebb a napsütéses órák száma, — a négy vízcsepp lefelé — ez a bő csapadékot jelképezte, — vagy a három vízcsepp felfelé — ez a termálfürdőre utalt. Letenye címerét 1986-ban alkotta meg az akkor városi jogú nagyközségi közös tanács, olyan sikeresen, hogy azt 1990 után nem kellett módosítani. Bár a címer kissé zsúfoltnak tűnik — de heraldikailag nem kifogásolható: harántnegyedelt pajzs közepén boglárpajzs, melynek ezüst mezőjében négy vörös harántpólya, a boglárhelyen fekete torony nyitott kapuval. A harántnegyedelt pajzs felső arany mezejében kiterjesztett szárnyú, koronás, kétfejű, nyitott csőrű fekete sas lebeg. A jobboldali kék mezőben kétszer ívelt zöld talapzaton ezüstkoronából kiemelkedő, ezüstruhás, vörös öves nőalak, jobbjában kivont szablya, felette fogyó ezüst félhold. A baloldali kék mező hármas ívelésű zöld talapzatának középső ívéből jobbra ágaskodó fekete nyelvű, ezüstszínű farkas emelkedik ki, felette hatágú ezüst csillag. Az alsó ezüst mezőben többszörösen megtört vörös cölöp. A lobogó alapszíne ezüst. A címer sajátosan ötvözi az egykor a település életében nagy szerepet játszó családok címereit, s utal Letenye határmenti szerepére (nyitott kapu). A címer sikeréhez hozzájárult egyrészt az elkészítés 1986-os dátuma, amikor már ritkábban ragaszkodtak a vörös csillaghoz, a jelen és a jövő szocialista céljaihoz, másrészt az, hogy a település a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által terveztette meg a helység címerét. Keszthely címerében barokkámzsás kék ovális pajzs talpában nyílt aranykorona lebeg, rajta egymással szemben jobbról felemelt jobb lábában követ tartó ezüst daru, balról jobb mancsában kivont kardot tartó kétfarkú arany oroszlán. A barokk keretet felül és kétoldalt a címer feléig lelógóan kibontott zöld babérkoszorú díszíti. A pajzs tetején barna hajó kibontott ezüst háromszögű vitorlával és ezüst zászlóval. Keszthely 18. és 19. századi címeres pecsétjein tűnik fel a mancsában kardot tartó oroszlán, míg a daru a Festeticsek címeréből került a városcímerbe, így oltalomcímernek tekinthető. Ezt a címerábrát törzskönyvezték 1908-ban, és Keszthely 1949-ig használta. Szocialista kori címere — mely heraldikailag sok kívánnivalót hagyott maga után — kékkel vörössel hasított tojásdad alakú pajzs közepén nyitott arany könyv, jobb oldalán gálya, bal oldalán búzakalász motívum. A könyv felett arany Nap sugaraival, a könyv alatt arany korong, benne vörös csillag. A korabeli címerleírás szerint a gálya a 18. században Keszthelyen épített Phoneix-gálya stilizált rajza, mely a hagyományőrzésre utal, a nyitott könyv az iskolaváros jelleget hangsúlyozta, benne a búzakalásszal, a Georgicont s a felsőfokú agrárképzés városban betöltött szerepét hangsúlyozta, míg a Nap egyrészt a Helikon ünnepségekre, a kulturális hagyományokra utalt, másrészt a kibontakozó fény és a világosság jelképeként került a címerbe. A vörös csillag pedig a szocialista múltat, jelent és jövőt szimbolizálta, mint majdnem valamennyi városcímerben. Keszthelyen az 1949-ig használt városcímer került visszaállításra. A motívumokat egyrészt a Festeticsek családi címerére, másrészt a végvári időkre vezetik vissza. A daru az éberséget, az oroszlán a bátorságot jeleníti meg, illetve a régi keszthelyi pecséten a félhold felé karddal sújtó oroszlán a végvári múltra utal. Egyszerű volt a „szocialista címer" megalkotása Zalaszentgróton, ahol a tervező egyszerűen lemásolta az 1908-ban jóváhagyott vörös mezőben kardot tartó lebegő ezüst páncélos kart, így a tradicionálisnak mondott címer lett a település szocialista kori címere, egy vörös csillaggal kiegészítve. 1990 után csak ez utóbbit kellett levenni. Stilizált aranyszegélyű vörös csücskös talpú pajzsban lebegő páncélos kar kivont kardot tart, alatta lebegő zöld tölgy faág. Zalakarosra, a fejlődő városra sem jellemző már egykori jobbágy falu-cím ere, elkészíttetett új jelképe a település kincsére, a gyógyvízre utal: vörös, kerektalpú pajzs a közepén álló, természetes színű fára tekeredő kígyó, a gyógyítás szimbóluma. A régi, jobbágyfalura utaló címer leírása: zöld talpú vörös csücsköstalpú pajzs közepén fa, tőle jobbra gabonakéve és a kévének támasztott kasza, balra növény. A falvak közül Alsópáhok címere vörössel kékkel negyedelt ívelt hegyestalpú pajzs, jobb felső vörös negyedében ezüst egytornyú templom, bal felső kék negyedében - a vendéglátásra utaló - bor és kenyér, jobb alsó kék negyedében — a település nevére is utaló — bőr és a bőrkikészítéshez használt eszköz, bal alsó vörös negyedében eke és kasza. A címeren rostélyos sisak a címertakarók jobbról kék-arany, balról kék-vörös színűek. Alsórajk címerében hegyestalpú kék pajzsban a templom védőszentjét látjuk, jobbra és balra arany florenzi liliommal, a pajzsfő három mezőre osztott, jobb oldalán ezüst mezőben lefelé fordított zöld ekevas és csoroszlya, középső vörös mezejében lebegő ezüst bikafej, rajta kereszt, bal ezüst mezőjében lebegő zöld szőlőfürt ugyani352