Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Zsoldos Attila: Zala megye kialakulása és a megyei intézmény a 14. század elejéig

ZALA MEGYE KITERJEDÉSE ÉS HATÁRAI A KÖZÉPKORBAN Zala megye ezer éve Zala megye kiterjedése és határai a középkorban (Holub Jo\sef után). területén volt birtokos az a Lád nemzetség, amelyet más néven Vérbulcsúnak neveztek, s amely ezek szerint a kalandozások korának rettegett vezérétől származtatta magát. Mivel Bulcsú — ismereteink szerint egyetlenként a kalandozás korának vezérei közül - mind Nyugat-Európába, mind pedig a Balkán-félszigetre vezetett hadjáratokat, ésszerűnek látszik arra gondolni, hogy szállásterülete a Kárpát-medence olyan vidékén lehetett, ahonnan ezt minden nehézség nélkül megtehette. A Szlavónia északi részével kiegészített, a későbbi Zala és Somogy megyék területét magában foglaló Dél-Dunántúl mindenesetre pontosan megfelel ennek a kritériumnak. Bulcsú törzsének hatalma a gyászos emlékű, s alighanem tetemes veszteségeket okozó augsburgi csata után nyilván alaposan megrendült. A 10. század első felében bizonyos mértékig háttérbe szorult Árpádok, a kínálkozó lehetőséget kihasználva, minden jel szerint ekkor terjesztették ki tényleges uralmukat a Dél-Dunántúlra, s hódoltatták meg — talán harcok árán — Bulcsú népének maradékát. Tény mindenesetre, hogy a 10. század második felében a Dél-Dunántúlt már az Árpádok uralták. Amint közismert, az ezredfordulót közvetlenül megelőző időszakban Somogy az Árpádok közé tartozó Koppány uralmi területéhez tartozott. Két — a középkor kései időszakából származó, de korai, mára már elveszett forrásokat felhasználó — forrásunk szerint ugyanakkor Zala területe is Koppány hatalma alá volt vetve. A ferences Laskai Osvát arról tudósít, hogy Koppány seregében somogyiak mellett zalaiak is harcoltak István ellen, a Karthauzi Névtelen pedig így fogalmaz: „vala azért az időben Somogyságban egy pogán hatalmas herceg, kinek Kupán vala a neve, az régi Kopasz Szirind fejedelemnek maradéka, ki még Szent István atyjának életében is erősen uralkodik vala mind egész Somogyságban és Zalaságban". Ennek ismeretében nehéz másra gondolni, mint hogy Koppány uralmi körzete Bulcsú törzsének egykori szállásterületével volt azonos. Koppány és apja, Kopasz (másként: Tar) Szerénd személyét minden erőfeszítés ellenére sem sikerült kétségtelen biztonsággal elhelyezni az Árpádok családfáján, az azonban világos, hogy Taksony ágának közeli rokonai lehettek. Másként ugyanis nehezen lenne megmagyarázható, hogy Géza halála (997) után Koppány magának követelte a főhatalmat István ellenében. Ez a rokonság állhat ugyanakkor Koppány somogyi — s a fentiek értelmében hozzátehetjük: zalai — „hercegség"-e hátterében. Az Árpád leszármazottai körében valószínűsíthető eredeti öröklésrendnek megfelelően ugyanis a honfoglaló vezér egyes fiaitól leszármazó ágak képviselői egymást váltva birtokolták a hatalmat egészen addig, míg szakítva az addigi gyakorlattal, Taksony saját fiát, Gézát nem juttatta a fejedelemség birtokába. Az öröklés terén mellőzött ág feje lehetett Tar Szerénd, aki kárpótlásként kaphatta meg Bulcsú egykori területét, amelyet aztán fia, Koppány tőle örökölt. 34