Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Vajda László: Középfokú oktatás Zala megyében

Zala megye ezer éve Középfokú oktatás Zala megyében A kezdetektől 1868-ig Az első magyarországi iskolák a 11.században a korabeli európai iskolarendszer mintájára a kialakuló egyházszervezet központjaiban, a kolostorokban, a káptalanok és a plébániák mellett jöttek létre. Míg az alapfokú iskolahálózat pilléreit a plébániák iskolái jelentették, addig a középiskolák csíráinak a kolostori iskolák tekinthetők, így Zala megyében is — bár csak közvetett bizonyítékaink vannak — feltételezhetjük, hogy a Szent István király által alapított zalavári bencés apátságban all. században már működött ilyen iskola. Ez elsősorban a szerzetesrendek és az alsópapság utánpódását szolgálta az alapvetően egyházi szolgálatok igényeihez igazodó alapműveltség közvetítésével. Ennél magasabb színtű ismeretek elsajátítására megyénkben nem volt mód. A pécsi, a győri és a veszprémi püspökség káptalani iskolái, illetve a későbbiekben a 13. századtól szerveződő külföldi egyetemek adtak erre lehetőséget. A 14-15. század folyamán felgyorsuló városiasodás, amely a városi iskolák megjelenését is maga után hozta, megyénket elkerülte. Mátyás király halálát követő belső válság, majd a török megjelenése a Dél-Dunántúlon pedig a kulturális fejlődés megtorpanásához vezetett. Az 1530-as évektől kezdődően megyénkben is tért hódított a reformáció, amely a humanizmus szellemében működő kollégiumokat (a térségben Pápa) tette a középfokú oktatás központjaivá. Az új hit patrónusa, Bánfi Miklós Alsólendván nyomdát is működtetett. Mindez önmaga megújítására késztette a pozícióit vesztő katolikus egyházat. Az ellenreformáció iskolai eredményei rendkívül jelentősek. A jezsuita, majd a piarista rend sorra alakuló gimnáziumai és a 18. század közepétől a felvilágosodás kelet-európai gyakorlatának megfelelően kialakuló állami iskolapolitika jelentős eredményeket hozott megyénkben is. Ennek következtében a század utolsó harmadában Zala megyében két katolikus gimnázium létesült: a piarista rend által működtetetett kanizsai nagygimnázium és a ferencesek alapította keszthelyi kisgimnázium. A kanizsai gimnáziumot 1765. június 5-én gróf Battyhány József kalocsai érsek a maga és apja, Batthyány Lajos nádorispán, Kanizsa földesura nevében alapította. Az alapítólevél részletesen körülírta, hogy milyen osztályokat indítsanak, és azokban mit tanítsanak. Megkövetelte, hogy a tanítás az elemi ismeretekkel kezdődjön, de grammatikai, poétikai és retorikai osztály is létesüljön. 5 évfolyamos iskolát — amit nagygimnáziumnak neveztek kívántak létrehozni, amelynek elvégzése után akadémiákon, vagy egyetemeken lehetett folytatni a tanulmányokat. Az alapító levelet már június 10-én aláíratták Tapolcsányi Gergely magyarországi piarista tartományi főnökkel, június 25-én pedig Mária Teréziával ünnepélyes kiváltságlevélbe foglaltatták. Az iskolaépület céljára pedig az alapító megvásárolta Zala megyétől a Kanizsára beszállásolt katonák tisztjeinek lakásául szolgáló, már akkor öreg, nem túl jó állapotú kvartélyházat. Felvetődik a kérdés, miért Kanizsán hozták létre a térség első gimnáziumát? Valószínű oka az, hogy a török uralom alól felszabadult Dél-nyugat Dunántúlon — Zala, Somogy, Vas megyékben — ekkor még egyeden középiskola sem működött. Ennek a nagy iskolátlan területnek szinte a geometriai középpontja volt Nagykanizsa, amely ekkor már életerős, fejlődő településnek mutatkozott (1770-ben Nagykanizsának 2.856, Kiskanizsának 1.389 lakosa volt). Valamennyire az alsófokú oktatási háttér is biztosított volt: 1770-ben Zalában 146 tanítót tartottak nyílván. A gimnázium megindulását követően a diákság létszáma szokadanul magas volt. Az összlétszám 1765-1771 között 423-478 között mozgott. Ez 1772-től, a keszthelyi iskola megindulásától valamelyest csökkent. A kanizsai gimnázium térségben betöltött szerepét bizonyítja a felső 3 osztályba járók lakóhelyének megoszlása: Tanév Össz.létsz. Kanizsa Zala megye Vas és Somogy m. Horvátország Egyéb 1765/66. 183 10 92 45 14 20 1767/68. 268 13 129 58 26 42 1775/76. 268 33 156 46 22 11 Az iskola rövid időn belül a város szellemi központjává vált. Előkelő nemesek gyermekei jártak ide (Csányiak, Hertelendyek, Csúzyak, Deákok, stb.), de polgári, vagy jobbágy származású tanulói közül is többen híressé váltak a későbbiekben (Virág Benedek, Plander Ferenc, Gasparich Márk, Királyi Pál, stb.). A keszthelyi gimnáziumot 1772-ben Festetics Pál gróf alapította, s kezdetben a ferencrendi szerzetesek tanítottak benne. 3 évfolyamos kisgimnáziumként kezdte meg működését, amelyhez egy elemi ismereteket is oktató 328