Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében

Zala megye ezer éve pedagógiai és közgazdasági szempontból egyaránt szükséges volt, ténylegesen komoly eredményeket hozott. A falvak elnéptelenedésének, elöregedésének folyamatában - több más tényező mellett - biztosan szerepe volt az iskola kivonulásának is, de e szerepe nem volt akkora, hogy ezért egyértelműen a tanügyi vezetést kellene hibáztatni. (Az elnéptelenedés okainak rangsorba állítása nem az oktatásügyet elemző tanulmány feladata.) 1990 után az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) elfogadásával megteremtődött egy új tartalmú lakossági képviseleti rendszer, lehetővé vált, hogy a települések önállóan döntsenek dolgaikról. Zala megyében 258 önkormányzat alakult, 1991-ben 138 területén volt iskola. Mindez azt jelentette, hogy szinte azonnal elkezdődtek a sokszor máig is tartó viták a korábbi „közöstanácsi ruhán", a vagyonon történő osztozkodásról. Ezt követte a korábban körzetesített, „elvitt" felső tagozatok visszakörzetesítése. Az esetek többségében ebben nemcsak az iskolához való nagy-nagy ragaszkodás, hanem az ezekre az érzelmekre építő politizálás is szerepet játszott. A 90-es évek elején ezt a kultúrkormányzat nemcsak szóban, pénzekkel is támogatta. Látványos volt az épülő új kisiskolák mutogatása, lehetett hivatkozni az előző rendszer által gyökérszakított gyermekek visszahozatalára. Viszont senki nem számolta meg a településen 1990-ben született gyermekeket, mert akkor tudta volna, hogy 1996-ban hány elsőosztályos lesz, hiszen a leglényegesebb kérdés egy iskola alapításánál, léténél, hogy van-e elegendő gyerek. Minden csak ez után következik. Iskolaépítéssel is összekötött visszakörzetesítésre Fityeházán, Molnáriban, Zalaszabaron, Pusztaszentlászlón, Pakodon, Szentgyörgyvölgyön kerül sor. Ez nem sok. Mára közülük majdnem mindegyikben olyan mértékű a létszámcsökkenés — tanulócsoportok 3-9, max. 12 tanulóval, - hogy osztottságuk pénzügyileg egyre nehezebben tartható. Szerencsére, mint említettük, az önkormányzatok túlnyomó többsége elfogadta a korábbi „iskolatérképet". 1991-ben egy valamennyi önkormányzatra kiterjedő felmérés szerint hajlandóak voltak a korábbi körzetesítésekkel beállt helyzet tudomásulvételére, a továbbiakban az „intézmények közös üzemeltetésére". Innen indultak tehát a fenntartói társulások, kezdetben inkább becsületszóra, később írásos megállapodások szerint. Nem mehetett ez másként, hiszen az 1996/97-es tanévben működő 143 általános iskola 258 önkormányzaté. Közülük 97 falusi, 5 iskola kivételével mindegyikben működik napközi. Felszereltségük változó, döntő többségük jó körülmények között dolgozik. Könyvtárral 117, tornateremmel 118, sportudvarral 121 rendelkezik, 90 általános iskolában működik diáksport egyesület. ' 324