Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében

Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében Az alsófokú iskolahálózat alkalmassá tétele a mennyiségben bővülő és minőségében más feladatok megoldására A tankötelezettségen és a minimális művelődési anyagon túltekintő feladat-meghatározásokra, mint említettük, már a századfordulót követően voltak törekvések, éspedig nemcsak elméleti szintű, hanem konkrét javaslatok formájában jelentkezők is, a Tanácsköztársaság idején pedig mindent átfogó művelődéspolitikai koncepció született. A két világháború között is egyre többször vetődött fel a korszerűsítés kérdése. Addig azonban, míg az alsófokú oktatás intézményhálózata annyira ki nem épült, hogy a tankötelezettségi mutatóban meghaladja a 90 százalékot, erre legfeljebb csak gondolni lehetett. A cél újrafogalmazására nagyreszt a IvlebelSberg-program Zalalövő, a% 1930-as években épült általános iskola épülete. Korabeli képeslap (GöcsejiMúzeum). eredményeként — csak a 30-as évek végén kerülhetett sor. Nem véletlen tehát, hogy ekkor került sor a nyolcosztályos elemi iskola létrehozását kimondó, 1940. évi XX. törvény elfogadására. Az ennek végrehajtására kiadott Népiskolai Utasítás a népiskola feladatát illetően így fogalmazott: „A népiskola feladata, hogy a gyermeket vallásos és erkölcsös állampolgárrá nevelje, illetőleg a nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános és gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa és ezáltal az életben való helytállásra és további tanulmányokra is képessé tegye." E célkijelölés azt is jelentette, hogy ezentúl olyan iskolára lesz szükség, amelyik az általános alapműveltségen túl a további tanulmányokra is felkészít. Mindez az előzőkhöz képest szervezeti és tantervi változást is igényelt. A törvény megvalósítására rendkívül kevés esély volt. Egyrészt azért, mert maga az iskolahálózat kiépült ugyan, de nem erre a bővített feladatra, másrészt azért, mert ekkor már folyt a II. vüágháború. A bevezetésével kapcsolatos megyei törekvések vizsgálata ennek ellenére sok érdekes tanulsággal szolgálhatna. (A jövő neveléstörténeti kutatásai között helyet érdemelne.) A megvalósításkor megkívánt feltételrendszert illetően egyedül a tanítólétszám volt elfogadható. Amíg ugyanis 1910-ben a 414 elemi iskolában 744 tanító működött, 1940-ben a 397-ben már 835. A tulajdonképpeni kopernikuszi fordulat az alsófokú oktatás cél- és feladatrendszerét, valamint szervezetét tekintve is 1945-ben következett be, az általános iskola megteremtésével. A tanterv az általános iskola feladataként azt jelölte meg, hogy „... a tanulót egységes, alapvető, nemzeti műveltséghez juttassa, minden irányú továbbnevelésre alkalmassá és önnevelésre képessé tegye és közösségi életünk tudatos és erkölcsös tagjává nevelje." Mindenki sokat várt az új iskolától, ezért a feltételek meglétével vagy hiányával senki sem törődött, senki nem ismert lehetetlent. 1946. április 25-ig már 1.082 helyen nyílt meg az általános iskola I-V. osztállyal. Annak érdekében, hogy az iskola mindezt megvalósítsa, a következőkben határozta meg Keresztury Dezső miniszter a feladatsort: „A legfőbb feladat a falusi iskolahálózat fejlesztése, a körzeti általános iskolák, napközik és kollégiumok létesítése, a szakrendszerű tanítás érdekében a felsőtagozatban dolgozó tanítók átképzése és szakmai továbbképzése." Ekkor a megye iskolahálózata 395 elemi iskolából állt, ezek közül 41 állami (10,32 %), 69 községi (17,38 %), 254 katoUkus (63,97 %), 19 református (34,78 %) és 12 evangélikus (3,02 %)., A szakrendszerű oktatás keretében megtörténtek az első körzetesítések is. így például a nagykanizsai járásban Magyarszentmiklós és Bocska felső tagozata Magyarszerdahelyre, Pötréte és Alsórajk felsőtagozata Felsőrajkra, Kerecseny Orosztonyra, Homokkomárom Hosszúvölgyre került. Az államosítással ismételten módosult a művelődéspolitikai célkitűzés. Ennek eredményeként 1950 szeptemberére megjelent az általános iskola új tanterve és megjelentek az új tankönyvek is. Határozottabb irányt vett a marxizmus alapján álló világnézeti nevelés. Ekkor a megye általános iskoláinak száma 292 volt, közülük 22-ben csak alsó tagozat működött. A szakrendszerű oktatáshoz a feltételek nagyon rosszak voltak. Az ennek javítására fordítandó forrásokat jócskán apasztotta az, hogy a tankötelezettségi mutató javítása miatt egy sor külterületen hoztak létre iskolát, a jelzett 22 alsó tagozatos iskola például mind ilyen területen volt található, de voltak olyan, újonnan létrehozottak is, amelyek teljesen összevont 1-8. osztályokkal működtek. Ilyenek a nagykanizsai járásban Jankapuszta (Belezna mellett), 321