Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Halász Imre: Az idegenforgalom Zala megyében

Ha/ás% Imre: Л^ idegenforgalom Zala megyében Zalaegerszegen és Nagykanizsán is nyitott irodát, később irodát létesített a megyeszékhelyen a Magyar Szövetkezetek Utazási Irodája (Cooptourist), valamint az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda is. Létrejöttek a megyei idegenforgalmi hivatalok (közöttük a Zala megyei) is, melyek részben profitorientált utazási irodai tevékenységet végeztek, de feladatuk volt a megyei idegenforgalom szervezése, idegenforgalmi lehetőségek feltárása, útikönyv- és térképkiadás, illetve árusítás is. Az irodák döntően belföldi társasutazásokat szerveztek, elsősorban a hétvégeken, munkahelyek zárt csoportjainak, de 1962-től már megindult a kiutazás is, elsősorban Csehszlovákiába. Nemzetközi passzív turizmus 1961 1964 alakulása (Zala megye) Kiutazók száma összesen (fő) 2.018 7.902 Csehszlovákiába (%) 46 61 Ausztriába(%) 11 8 Szovjetunióba(%) 7 4 Romániába(%) 13 5 NDK-ba(%) 11 4 Jugoszláviába(%) 5 7 Egyéb országba(%) 7 11 Ezekben az években a Balaton-part nélküli megye szálláskínálata elég szerény volt, a vendégforgalom, elsősorban a nemzetközi aktív (beutazó) vendégforgalom nem jelentős: Év Szállodai és egyéb férőhelyek száma Vendégforgalom (fő) belföldi külföldi 1958 1960 1968 205 262 513 19.712 28.823 68.300 180 281 20.467 A hatvanas évek elejétől kezdtek kialakulni az idegenforgalom tárgyi-technikai feltételei. A mesterségesen alacsonyan tartott árak melletti relatív életszínvonal-növekedés lehetővé tette, hogy a már említett ifjúsági és szociálturizmus mellett kialakulhasson a szervezett és az egyéni turizmus. 1962-ben avatták fel Letenyénél, a magyar-jugoszláv határon az akkor korszerű Mura-hidat, ezzel a 7-es főközlekedési út forgalma fellendült, a folyamatosan növekvő teherforgalom mellett a megyén át megindult a kezdetben kisebb mértékű, ám egy évtized múlva már jelentős volumenű, és azóta folyamatosan növekvő be-, valamint kiutazó vendégforgalom. Az idegenforgalom érezhető fellendülését látva a Zala Megyei Tanács 1962. június 1-én megalapította a megye első idegenforgalmi szervezetét, a Zala Megyei Idegenforgalmi Hivatalt, melyet kezdetben a Megyei Tanács építési, ezt követően közlekedési osztályán helyeztek el. 1962. június 20-án a hivatal két fővel kezdte meg működését. Létrehozója a „házigazda szerepkörrel" bízta meg, kezdeti működéséhez — hat-hét évig — költségvetési támogatást is nyújtott. A hivatal — egyben mint utazási iroda is - már az első évben megkezdte a fizetővendéglátó szobák közvetítését. Első feladatuk volt, hogy az akkor épülő szállítógépgyár (később Л nemesnépi harangláb 1793-ból. Serényi Árpád Göcsejt ' képeslap sorozatának egy darabja (Göcseji Múzeum). 313