Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)
A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Ravasz István: A front szele megérinti Zala megyét
Zala megye ezer éve állnak rendelkezésre. A Botond a márciusi szovjet offenzíva megindulásakor Tapolcán és Nagykanizsán át Csáktornyára vonult vissza, további sorsa ismeretien. A 101. Tapolcán és Zalaegerszegen át — német alárendeltségben — Körmend felé futott vissza, majd a kemesmáli erdőben álcázva visszamaradt. Április 3-án a szovjet vonalak mögül kitörve részt vett a vasszentmihályi ellenlökésben, majd az oroszok meglepetését kihasználva továbbfutott és Szentgotthárdtól nyugatra sértetlenül átlépte a német vonalakat. A 103. páncélvonatot 1944. december 15-én átvezényelték Horvátországba. Menetvonala nem ismert, de a hadi helyzet ismeretében szükségszerűen át kellett haladnia Zala vármegyén. A 104. tevékenysége még kevéssé ismert, róla csupán annyit tudunk, hogy 1944-1945 telén bázisa Balatonfüreden volt. Az angolszász hadászati légierő bombázásai az országos átlaghoz képest kevésbé érintették Zala vármegye területét. A lispei olajmezőket sem bombázták oly mértékben, mint azt a zalai olaj jelentősége indokolta volna (a német hadigépezet számára 1944. augusztus végétől már nem állt rendelkezésre más olaj forrás). Légitámadás érte 1944. május 24-én Drávavásárhelyet (Nedelisce), július 30-án Budafát és Lispét, augusztus 22-én Pacsát és Zalabért, október 12-én és 13-án Zalahalápot, november 19-én Tapolcát. Ezek közül Tapolca és Zalahaláp ellen alacsonyan repülő vadászgépek, nem pedig bombázó „légierődök" támadtak. A vármegye két legnagyobb városát összesen ötször támadták, szeptember 6-án, 17-én és október 17-én Nagykanizsát, október 7-én és december 6án Zalaegerszeget. Valamennyi akciót az TuránAO magyarfejlesztésű és magyar hadrendben lévő közepes harckocsi (Hadtörténeti Intézet). amerikai 15. légiflotta gépei hajtották végre. Az egyik Zalaegerszeget ért bombatámadás során találatot kapott egy, az állomáson álló lőszeres szerelvény. Robbanása megsemmisítette a mellette lévő vonatot is, amelyben - többek között — a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum értékes anyagát szállították. A vasútállomás jelentős részével együtt e pótolhatatlan kultúrtörténeti értékek is megsemmisültek. A szovjet légierő 1945. március 24-én támadta Badacsonytomajt és Alsódörgicsét, másnap Tapolcát, Sümeget és Köveskált, 26-án Uzsapusztát (Lesenceistvánd), 29-én Keszthelyt, 30-án Zalaegerszeget. E légitámadások már a front nyugatra haladásával voltak kapcsolatban. A szovjet repülőgépek polgári célpontok elleni bevetéseiről nem rendelkezünk március 30. utáni adatokkal, ám ez nem jelenti azt, hogy ne került volna sor ilyen akciókra. Zala vármegye hadműveleti területté válik Harcok a Balaton-felvidéken 1945. március 16-án, a szovjet bécsi offenzíva megindításakor Zala vármegye északkeleti részében csupán a magyar 3. hadsereg-parancsnokságnak alárendelt 25. gyaloghadosztály állt, mint harcoló seregtest. A Balaton északi partját biztosította esetleges szovjet átkelés ellen. Noha a tó déli partja december eleje óta szovjet kézen volt, komoly átkelési kísérletre nem került sor. A Margit-vonal északkeleti szektorának utolsó reteszáüása behúzódott az akkori Zala vármegyébe: a Komárom—Zirc—Veszprém vonalában kiépített Klára-állás jobbszárnya Alsóörsnél kapcsolódott a Balaton északi partjához. A Fejér és Veszprém vármegye területén lezajlott súlyos mozgóharcok után március 24-26-án a frontvonal nyugat felé tolódása felgyorsult. Katonai terminológiával élve a német Dél Hadseregcsoport (Heeresgruppe Süd) visszavonuló főerőivel szemben a szovjet 3. Ukrán Front bevezette az üldözést. A szovjet 26. hadsereg, megkerülve a Balaton keleti csücskét, 23-án érte el a Klára-állás jobbszárnyát, amit a magyar Szent László gyaloghadosztály (parancsnok: Szügyi Zoltán ezredes) másnap kiürített. A front ezzel belépett Zala vármegye területére. A német 6. páncéloshadsereg március 22-re vissza tudott vonulni a Balaton-felvidékre, ezzel kibújt a készülő szovjet bekerítés elől. Megkezdődhetett a német főerők visszavonulása a Rába mentén kiépített Zsuzsanna-vonalba. Ezzel függött össze, hogy a magyar 25. gyaloghadosztályt kivonták a Balaton északi partjáról és a Rába mögé vezényelték. Helyét a Klára-állásban 22-re virradóra a Szent László hadosztály foglalta el. Mire az kiürítette a Klára-állás jobbszárnyát, addigra a 6. páncéloshadsereg visszavonulását fedező erők (a német 1. páncélos- és 44. 268