Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Újjáépítés és a polgárosodás kezdetei (1690–1849) - Kostyál László: A barokk Zalában

KostyálLás^ló: A barokk Zalában sebb freskóival és szépen faragott korpuszával e csoport talán legjelentősebb alkotása. Ugyancsak a színvonalasabb emlékek közé tartozik a zalaegerszegi (1756) és a búcsúszentlászlói kálvária kápolna, vagy az ovális alaprajzú sümegi temetőkápolna (18. század vége). Ide soroljuk a csupán egyetlen szentszobrot befogadó, egyszerű út menti kápolnákat is (pl. a kanizsai Szent Flórián kápolna), és ugyancsak itt említendők a művészi értéket általában nem hordozó, ám a települések képét jelentős mértékben meghatározó fa haranglábak (Felsőszenterzsébet, Gutorfölde, Pórszombat stb.) is. A barokk művészet, azon belül a szobrászat sokszor szerény, de nem elhanyagolható csoportját képezik a köztéri szobrok. A települések centrumában, többnyire a templom mellett állnak a leginkább fogadalomból készíttetett Szentháromság emlékek (a legkvalitásosabb az ugyancsak Inkey Boldizsár által emeltetett, a veszprémit követő nagykanizsai, melyet szignója szerint egy Teophilus Boheim nevű, máshonnan nem ismert, többek szerint gráci szobrász faragott 1773-ban, más források szerint 1758-ban) és a Regnum Marianum-gondolatkör széleskörű elterjedését mutató Mária-szobrok (pl. a keszthelyi kastélyparkban lévő, melyet Thomas Naderer faragott 1770ben). Pestisjárványok alatt és után számos Szent Rókus- és Szent Sebestyén-szobor, míg a házak között Szent Flórián, a hidak mentén Nepomuki Szent János, a szőlőhegyeken Szent Orbán, a legelőkön Szent Vendel képmásai kerültek felállításra. Esetükben művészi igényességről csak ritkán beszélhetünk. A 18. század második (és a 19. század első) felében Keszthelyen működött jelentős kőfaragó műhely (több mestert név szerint ismerünk), amely nagyobb területet látott el kőfaragványokkal. Világi művészet A világi építészet legjelentősebb emléktípusát ußtirikastélyok képezik. A keszthelyi kastély illetve sümegi püspöki nyári rezidencia e vonulat legkiválóbb monumentumai. A Keszthely birtokát 1737-1741 között megszerző Festeticsek rezidenciájának első, érett barokk, Grassalkovich stílusú épülete (1745-1755) Festetics Kristóf nevéhez fűződik, aki már fiatalon a helytartótanácsi tagságig emelkedett. Az U alakú, egyemeletes, középrizalitos épületet Kristóf fia, az 1772-ben grófi rangra emelt Pál hamarosan átépíttette Hofstädter Kristóffal, aki a két oldalszárnyat hátrafelé, majd oldalirányban is megtoldotta, a kastélypark területét pedig a többszörösére növelte (1770-es évek). Az épület immár hűen tükrözte az arisztokrácia soraiba emelkedett udvari kamarai elnök reprezentációs igényeit, külön helyet kapott benne a könyvtár, a képtár és a fegyvertár. A rokokó szalonok sora a kor legkényesebb ízlését is kielégítette. Ez az állapot sem volt azonban hosszú életű, hisz a család talán legjelentősebb tagja, a birtokait minden eddiginél jobban felvirágoztató, Keszthelyen Georgikon néven gazdasági főiskolát szervező, iskolákat alapító, udvarát szellemi és irodalmi központtá (Helikon ünnepségek) is tévő György gróf Újabb átépítést valósíttatott meg F. A. Maulbertsch: Keresetre/esetés. rajta (1801-1804), melyet az ő elképzelései alapján Rantz A sümegi plébániatemplom oltárképe. 1757. György János uradalmi építész tervezett. Ekkor alakult ki a déli, kétemeletes könyvtári szárny mai formája és a már klasszicista kápolna. A franciás barokk kastélyparkot angol ízlés szerint romantikussá alakították át. A kastély mai állapota végül az 1880-as években, Tasziló gróf építkezései nyomán jött létre. A barokk Zala spirituális központja Padányi Bíró Márton püspöksége idején (1745-1762) Sümeg volt. A püspök 1748-1755 között építtette át alighanem eredetileg is középudvaros kastélyát, amely a lejtős terephez való szellemes alkalmazkodással, reprezentatív, atlaszos-erkélyes kapuzatával, hangulatosan harmonikus tömegelrendezésével érett barokk kastélyaink egyik gyöngyszeme. Kápolnája oltárképének mestere feltehetően az óbudai Vogel Gergely, akinek munkáit Antonio Orsatti stukkátor egészítette ki. E két kiemelkedő objektum mellett még több jelentős emlékről kell megemlékezni. Gróf Batthyány Ferenc 1787-ben a középkori vár helyén, klasszicizáló késő barokk stílusban, a keszthelyihez hasonló klasszikus, U lakú alaprajzzal, cour d' honneur-ös elrendezéssel építtette zalaszentgróti kastélyát. Eredeti berendezését sajnos alig ismerjük, de nemes arányai és építészeti részletei, mai elvadult állapotában is figyelemre méltó, angol rendszerű parkrészlete reprezentatív együttesre utalnak. Jelentékeny kastélya a 18. századnak a reneszánsz eredetű, e korban csupán átépített csáktornyai, alsólendvai, 137