Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A török háborúk kora (1540-es évek–1690) - Németh József: A reformáció

Németh József: A reformáció A felsorolás korántsem teljes, olyan jelentős református közösségekről nem maradt fenn korai említés, mint a nemesnépi, a becsvölgyei stb. gyülekezet. Utóbbi szorgos monográfusa, Pais Sándor sem talált a 18. század előttről származó adatokat, pedig a szegek vidéke már akkor is biztosan a reformáció híve volt. Arról is alig van adatunk, hogy a 17. század közepén mi módon ment végre a rekatolizáció. Amikor a korábban református nagybirtokos családok újra a katolikus hitre tértek, a kor szokását követve jobbágyaiknak is követniük kellett őket. Akik akkor még ellenálltak, azok nagy részét a 18. század közepén Bíró Márton veszprémi püspök rendkívül határozott módon, az erőszaktól sem riadva vissza terelte újra egyházába. A 18. század végén Zala megye lakosságának nagyobb része immár katolikus volt, mindössze néhány kis, jobbára nemesi jogállású terület őrizte meg Luther és — még kevesebb - Kálvin eszméit (a Balaton-felvidéken, az Őrségben, Becsvölgye körül, Pusztaszendászlón, Nemespátrón, Galambokon, ezen túlmenően még néhány telepített község - Barlahida, Szepetnek — tudta megtartani magával hozott protestáns hitét). Templomaik építésére is csak a 18. század végétől kezdődően vállalkozhattak. Különösen feltűnő, hogy a városok polgársága még ekkor is — a növekvő számú zsidó mellett - főleg katolikus. Majd csak a 19. század közepétől, a nagyobb népmozgások, a bevándorlások következtében kezd megnőni a nagyobb településeken a protestánsok száma. Még 1910-ben is Zala megye lakosságának mindössze 2,3 %-a volt református, 1,7 %-a evangélikus. Zalaegerszegen, Keszthelyen a századfordulón még nem volt protestáns gyülekezet, Nagykanizsán 1845-ben alakult meg, 1847-ben tudta imaházát kialakítani, templomuk csak 1891-ben készült el. Keszthely és Zalaegerszeg templomai már századunkban épültek. (Zalaegerszegen az evangélikusoké 1907-ben, a reformátusoké 1942-ben.) 101