Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

ben Vörösmarty, Kossuth, Széchenyi, Wesselényi, a zalaiak közül Csány László és Deák Ferenc is gyakran megfordult. A húszas évek közepén Skublics Károly középbirtokos nemes értékes könyvtárát ajánlotta fel nyilvános bibliotéka céljára. Az utókor méltán tartja ezen időszak két kiemelkedő politikusának Csány Lászlót és Deák Ferencet. Nevük árnyékában ritkán emlegetjük azokat a tisztes szándékú zalai vezetőket, akik számukra a megfelelő hátteret biztosították. Azt a lehetőséget, hogy Deák megfelelő követutasítások birtokában maga mögött érezve zalai küldőik többségének véleményét, mindvégig a polgári átalakulás mellett érvelhetett és voksolhatott. Nem kényszerült arra, mint a Szatmárból érkezett Kölcsey, hogy támogatás hiányában nem képviselhetvén meggyőződését, lemondania kelljen. Zalabéri Horváth János, Kerkápoly István, Csuzy Pál, Oszterhuber József, Csertán Sándor, Inkey Kázmér, Hertelendy Károly és társaik mindig ott álltak Csány, Deák és közös ügyük mögött. Csány László 1790-ben született Zalacsányban. Jogi tanulmányai után részt vett a Napóleon hadai elleni harcokban, majd sebesülten birtokaira vonult vissza. Itt az ellenzék egyik vezetőjévé vált. Jelentős részt vállalt a védegyleti mozgalom zalai szervezésében. 1848-ban a Közcsendi Bizottmány tagja, a Jellasics ellen indult seregek kormánybiztosa. Szervezte a népfelkelést, a nemzetőrség fegyverbe állítását, kiképzését, utánpótlását. December végén a főváros kiürítését, a kormány Debrecenbe költözését segítette. Ezután Kossuth Erdélybe küldte, májustól a Szemere kormányban a közlekedés ügyeinek minisztere. A szabadságharc bukása után nem menekült, elfogták, október 10-én Pesten kivégezték. Szép emlékműve Zalaegerszegen áll. Deák Ferenc 1803-ban Söjtörön született, jogot végzett, 1824-54 között kehidai birtokán élt. Kisebb megyei megbízatások, hivatalok sikeres teljesítése, betöltése után 29 évesen a megye követe a pozsonyi országgyűlésen. Ott hamarosan a tekintélyes szereplők közt tartották számon. Az első minisztériumban Batthyány Lajos az igazságügy vezetésére kérte fel, miniszterként a márciusi törvények által még érintetlenül hagyott hűbéri maradványok megszüntetésére törekedett. 1849-től kehidai birtokára vonult vissza, a passzív ellenállás vezéralakjaként ott élt 1854-ig. Ekkor Pestre költözött, nagy tekintélyét megőrizve kiemelkedő szerepe volt a kiegyezés előkészítésében. 1867-ben sem címet, sem hivatalt nem fogadott el. 1876-ban halt meg, három évvel később felállították zalaegerszegi szobrát. 1848^4-9 hadieseményeinek csak kis része érintette a megyét. Jellasics Letenye-Kanizsa táján átvonuló seregét a népfelkelők csak zavarni, megállítani nem tudták. A késő őszi hóna39