Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

Irodalom: Eber László: Egervári Bereck síremléke. Archaeológiai Értesítő XXXV. 1915.; Dragonits Tamás: Gótikus téglatemplom Egerváron. Műemlékvédelem: XV. 1971. l.sz.; Degré Alajos-Gergelyffy András-Valter Ilona-Vándor László: Az egervári vár története. Harmadik, javított kiadás. Zalaegerszeg, 1979. 19. kép: Egervár - Várkastély A 13. századi és a 14. század elején elpusztult vár helyére Egervári László építtetett újra várat 1477-1489 között. A jelenleg álló reneszánsz várat Nádasdy Kristóf építtette 1569-ben. A török idők után az új gazdák a Széchenyiek. 1712-13-ban az eredetileg zártudvaros várkastély északi szárnyát elbontották, az épületet kastéllyá alakították. Ekkor készültek a belső homlokzatok előtti árkádfolyosők és a második emelet is. A 18. század végétől egyre rosszabb állapotba került, csak a tiszttartók, alkalmazottak lakták. Az 1945 után majdnem széthordott épületet 196065-ben helyreállították, jelenleg turistaszálló. Irodalom: Degré Alajos-Gergelyffy Andiás-Valter Ilona-Vándor László: Az egervári vár története. Harmadik, javított kiadás. Zalaegerszeg, 1979. 20. kép: Lenti - Vár A 13-14. század fordulóján fából épült vár helyén az alsólendvai Bánfiak építtettek új várat a 15. században, amely a török korban jelentős végvár lett. Az eredeti várból ma már csak az északkeleti sarokbástya és az északi szárny, valamint kaputornyának feltárt és felfalazott alapfalai láthatók. A 18. században gazdasági célra átalakított és nyugati oldali épülettel bővített vármaradvány az 1970-es évekig mezőgazdasági célokra szolgált. Jelenleg állagmegóvása megtörtént, új funkcióra vár. Irodalom: Vándor László: A lenti vár kutatásának eredményei 1976-1978. Zalai Gyűjtemény 11. (1979); Tantalics Béla: Lenti története 1849-ig. Lenti, 1993. 21. kép: Zalaegerszeg - Megyei Bíróság Az 1872-től a Megyei Bíróság székházaként működő épület 1730-32 között épült vármegyeháza céljaira Donate Felice d'Allio tervei alapján, barokk stílusban. Az épületet a középkori vár helyén emelték, és valószínűleg belefoglalták az egykori püspöki kúria egyes részeit is. Az egyemeletes, széparányú épület középen kosáríves kapuval, az udvarra átvezető kapuátjáróval épült. A középrizalitban a kapu felett elhelyezkedő díszes nagyterem volt a reformkor haladó politikai küzdelmeinek színhelye. A terem magas légterét a három félköríves ablak fölött 58